Retro Player
Winamp
Kövess minket Facebook-on is!

2017-12-25 11:44

Orbán Viktor: Meg kell védenünk a keresztény kultúrát!

 

A keresztény világ nagy ünnepét, Krisztus urunk születését várjuk. A várakozás csöndjében följebb emeljük tekintetünket, eloldódunk a hétköznapi gondoktól, tágabbra nyílik a lélek horizontja. Ebben a különleges állapotban végezhetjük el az év végi számvetést, és gondolhatjuk újra, hogy mi dolgunk lesz a következő évben a világon.
Mi, európaiak – bevallva, bevallatlanul, tudottan vagy tudatlanul – Krisztus tanítása szerint berendezett kultúrában élünk. Ideidézem Antall József néhai miniszterelnökünk ismert mondását: Európában még az ateista is keresztény. Mi, magyarok joggal tekintünk magunkra keresztény nemzetként.
Anyanyelvünk, amelyen keresztül megértettük és alakítottuk a valóságot, nem rokonított egyetlen más európai nemzettel sem. Ennek értékes következménye is van. Babitstól tudjuk, keletről hozott jellemünk és a keresztény nyugati kultúra találkozásából született a magyar szellem. S abból pedig a magyar világlátás és észjárás, tehetjük hozzá. De sok nehézséget, értetlenséget, magányosságot és időnként az idegenség életérzését is okozta. Mindazonáltal keresztény mivoltunk, élő hitünk megtartott ezer esztendőn át Európa közepén. Ezért vállalhatjuk mind a mai napig anyanyelvű kultúránkat, és büszkék vagyunk arra, hogy nemzetünk évezredes teljesítményével hozzájárultunk Európa fölemelkedéséhez.
Márk evangéliuma szerint Krisztus második parancsolata így hangzik: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Mostanában sokat emlegetik Európában ezt a krisztusi parancsot. Azt akarják ezzel szemünkre hányni, hogy bár kereszténynek valljuk magunkat, mégsem akarjuk, sőt nem is engedjük, hogy más földrészről érkező milliók betelepülhessenek Európába. Elfelejtkeznek azonban a parancsolat második feléről. Márpedig a tanítás két részből áll: szeretnünk kell a felebarátainkat, de szeretnünk kell önmagunkat is. Önmagunkat szeretni azt is jelenti, hogy vállaljuk és óvjuk mindazt, amik és akik vagyunk. Önmagunkat szeretni azt jelenti, hogy szeretjük hazánkat, nemzetünket, családunkat, a magyar kultúrát és az európai civilizációt. Ezek között a keretek között kibontakozott és bontakozhat ki újra és újra a mi szabadságunk, a magyar szabadság. Évszázadokon át úgy éltünk, hogy tudtuk: a magyar szabadság egyben Európa szabadságának is záloga. Ezzel a küldetéstudattal álltuk a sarat az Oszmán Birodalom hódításakor, ez adott kardot Petőfiék kezébe, és ez adott bátorságot a pesti srácoknak is. Alaptörvényünk így mondja ezt: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.”
Amikor meghúzzuk önazonosságunk határait, akkor a keresztény kultúrát jelöljük meg büszkeségünk és fenntartó erőnk forrásaként. A kereszténység kultúra és civilizáció. Benne élünk. Nem arról van szó, hányan járnak templomba, vagy hányan imádkoznak őszintén. A kultúra a mindennapok valósága. Ahogy beszélünk, viselkedünk egymással, amilyen távolságot tartunk egymástól, ahogy közeledünk egymáshoz, ahogy belépünk ebbe, és ahogy eltávozunk ebből a világból. Az európai emberek számára a keresztény kultúra határozza meg hétköznapi erkölcseinket. Határhelyzetekben ez ad nekünk mércét és irányt. A keresztény kultúra igazít el bennünket az élet ellentmondásai között. Meghatározza fölfogásunkat az igazságosság és az igazságtalanság mivoltáról, a férfi és nő viszonyáról, a családról, a sikerről, a munkáról és a becsületről. A mi kultúránk az élet kultúrája. Kiindulópontunk, életfilozófiánk alfája és ómegája az élet értéke, minden személy Istentől kapott méltósága – enélkül az „emberi jogokat” és hasonló modernkori képződményeket sem tudnánk értékelni. Ezért is kérdéses számunkra, vajon exportálhatók-e másfajta pillérekre épült civilizációk életébe.
Az európai élet fundamentumai most támadás alatt állnak. Az európai élet magától értetődősége került veszélybe; azok a dolgok, amikre nem kell reflektálni, csak cselekedni kell őket. A kultúra lényege éppen abban áll, hogyha nem magától értetődő, mi, emberek elveszítjük a fogódzóinkat. Nem lesz mibe kapaszkodni, nem lesz mihez igazítani az óránkat, és tájolni az iránytűnket. Függetlenül attól, hogy járunk-e templomba vagy sem, s ha igen, melyikbe járunk, nem akarjuk, hogy a szentestét csak behúzott függönyök mögött ünnepelhessük, nehogy megsértsük mások érzékenységét. Nem akarjuk, hogy a karácsonyi vásárainkat átnevezzék, azt meg végképp nem akarjuk, hogy betonkockák mögé kelljen hátrálni. Nem akarjuk, hogy megfosszák gyermekeinket a Mikulás- és angyalvárás örömeitől. Nem akarjuk, hogy elvegyék tőlünk a feltámadás ünnepét. Nem akarjuk, hogy aggodalom és félelem kísérje az ünnepi istentiszteleteinket. Nem akarjuk, hogy az újévet köszöntő tömegben zaklassák asszonyainkat, lányainkat.
Mi, európaiak, keresztények vagyunk. Mindez a miénk, így élünk. Számunkra eddig természetes volt, hogy Jézus megszületik, kereszthalált hal érettünk, majd feltámad. Ünnepeink számunkra magától értetődőek, és azt várjuk tőlük, hogy értelmet adjanak a hétköznapjainknak. A kultúra hasonlít az emberi test védekezőrendszeréhez: amíg működik, addig észre sem vesszük. Akkor tűnik fel és válik fontossá számunkra, amikor meggyengül. Amikor kereszteket kiretusálnak, amikor II. János Pál pápa szobráról el akarják távolítani a keresztet, amikor azt akarják, hogy változtassunk ünnepeink rendjén, akkor minden jóérzésű európai polgár felhördül. Azok is, akinek kereszténysége – ahogy azt Juhász Gyula telibe találta – „csak szenteltvizes pogányság csupán”. De még az is, aki, mint Oriana Fallaci, „ateista keresztényként” félti Európát. Ma életünk, világberendezésünk alapjait célozza a támadás. Európa immunrendszerét szándékosan gyengítik. Azt akarják, hogy ne azok legyünk, akik vagyunk. Azt akarják, hogy váljunk azokká, akik nem akarunk lenni. Azt akarják, hogy keveredjünk össze más világból érkezett népekkel, és az összekeveredés problémamentessége érdekében változzunk meg. A karácsonyi gyertyák fényénél jól látható, hogy amikor a keresztény kultúrát támadják, akkor Európa megszüntetésére is törekednek. El akarják venni tőlünk a saját életünket, és valami olyanra akarják cseréltetni velünk, ami nem a mi életünk. Az eddigi életünkért cserébe egy új, felvilágosultabb életet ígérnek. Ez azonban utópia, nem a valóságos életből, hanem elvont, absztrakt filozófiai okoskodásból párolták le. Az utópiák álmok, amelyek lehetnek csodálatosak, ezért vonzók, de épp olyan kuszák, kiismerhetetlenek, homályosak és értelmetlenek, mint az álmok. Nem lehet bennük sem élni, sem eligazodni.
Nem állíthatjuk, hogy a keresztény kultúra a legtökéletesebb. A keresztény kultúrának éppen ez a kulcsa: tudatában vagyunk a tökéletlenségnek, a saját tökéletlenségünknek is, de megtanultunk ezzel együtt élni, ebből ihletet meríteni és felhajtóerőt nyerni. Éppen ezért törekszünk évszázadok óta mi, európaiak, arra, hogy jobbá tegyük a világot. A tökéletlenség adománya ugyanis éppen abban áll, hogy van lehetőségünk javítani. Ezt a lehetőséget is el akarják venni tőlünk azok, akik egy szép, új, kevert világ ígéretével most le akarják bontani mindazt, amiért őseink – ha kellett – a vérüket is adták, és amit nekünk éppen ezért kötelességünk örökül hagyni.
Egy időre feledésbe merült, de manapság egyre gyakrabban hallom újra, hogy az Európai Unió alapító atyái hatvan esztendővel ezelőtt megjelölték az irányt. Európa keresztény lesz, vagy nem lesz, mondta Robert Schuman. A 2017-es év történelmi feladat elé állította az európai országokat. Az európai szabad nemzeteknek, a szabad polgárok által választott nemzeti kormányoknak új feladatuk adódott: meg kell védenünk a keresztény kultúrát. Nem mások ellenében, hanem saját magunk, családjaink, nemzetünk, országaink és a „hazák hazája”, Európa védelmében. 2017-ben azt is láthattuk, hogy az európai országok vezetői különbözőképpen állnak a feladathoz. Vannak, akik szerint ez a probléma nem létezik. Mások úgy vélik, hogy ez maga a haladás. Megint mások az önfeladás útjára léptek. Vannak olyanok is, akik ölbe ejtett kézzel várják, hogy majd valaki megoldja helyettük ezt a feladványt. Magyarország ezeréves történelme bizonyítja, hogy mi nem ilyenek vagyunk. Mi más utakon járunk. A mi kiindulópontunk mindig is az volt, hogy jogunk van a saját életünkhöz. És amikor volt erőnk hozzá, akkor meg is védtük ezt a jogot. Ezért dolgozunk évek óta azért, hogy Magyarország megerősödjön, és végre ismét a saját lábára állhasson. A 2018-as évre tekintve annyit mondhatunk, hogy amíg a nemzeti kormány áll az ország élén, addig okosan, szelíden, de megalkuvás nélkül dolgozunk azért, hogy hazánk keresztény kultúrájú és magyar ország maradjon. És mindent megteszünk annak érdekében, hogy Európa is megmaradjon európainak.
Boldog karácsonyt mindenkinek!
Orbán Viktor
Magyarország miniszterelnöke

A keresztény világ nagy ünnepét, Krisztus urunk születését várjuk. A várakozás csöndjében följebb emeljük tekintetünket, eloldódunk a hétköznapi gondoktól, tágabbra nyílik a lélek horizontja. Ebben a különleges állapotban végezhetjük el az év végi számvetést, és gondolhatjuk újra, hogy mi dolgunk lesz a következő évben a világon.


Mi, európaiak – bevallva, bevallatlanul, tudottan vagy tudatlanul – Krisztus tanítása szerint berendezett kultúrában élünk. Ideidézem Antall József néhai miniszterelnökünk ismert mondását: Európában még az ateista is keresztény. Mi, magyarok joggal tekintünk magunkra keresztény nemzetként.
Anyanyelvünk, amelyen keresztül megértettük és alakítottuk a valóságot, nem rokonított egyetlen más európai nemzettel sem. Ennek értékes következménye is van. Babitstól tudjuk, keletről hozott jellemünk és a keresztény nyugati kultúra találkozásából született a magyar szellem. S abból pedig a magyar világlátás és észjárás, tehetjük hozzá. De sok nehézséget, értetlenséget, magányosságot és időnként az idegenség életérzését is okozta. Mindazonáltal keresztény mivoltunk, élő hitünk megtartott ezer esztendőn át Európa közepén. Ezért vállalhatjuk mind a mai napig anyanyelvű kultúránkat, és büszkék vagyunk arra, hogy nemzetünk évezredes teljesítményével hozzájárultunk Európa fölemelkedéséhez.Márk evangéliuma szerint Krisztus második parancsolata így hangzik: „Szeresd felebarátodat, mint magadat.” Mostanában sokat emlegetik Európában ezt a krisztusi parancsot. Azt akarják ezzel szemünkre hányni, hogy bár kereszténynek valljuk magunkat, mégsem akarjuk, sőt nem is engedjük, hogy más földrészről érkező milliók betelepülhessenek Európába. Elfelejtkeznek azonban a parancsolat második feléről. Márpedig a tanítás két részből áll: szeretnünk kell a felebarátainkat, de szeretnünk kell önmagunkat is. Önmagunkat szeretni azt is jelenti, hogy vállaljuk és óvjuk mindazt, amik és akik vagyunk. Önmagunkat szeretni azt jelenti, hogy szeretjük hazánkat, nemzetünket, családunkat, a magyar kultúrát és az európai civilizációt. Ezek között a keretek között kibontakozott és bontakozhat ki újra és újra a mi szabadságunk, a magyar szabadság. Évszázadokon át úgy éltünk, hogy tudtuk: a magyar szabadság egyben Európa szabadságának is záloga. Ezzel a küldetéstudattal álltuk a sarat az Oszmán Birodalom hódításakor, ez adott kardot Petőfiék kezébe, és ez adott bátorságot a pesti srácoknak is. Alaptörvényünk így mondja ezt: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.”


Amikor meghúzzuk önazonosságunk határait, akkor a keresztény kultúrát jelöljük meg büszkeségünk és fenntartó erőnk forrásaként. A kereszténység kultúra és civilizáció. Benne élünk. Nem arról van szó, hányan járnak templomba, vagy hányan imádkoznak őszintén. A kultúra a mindennapok valósága. Ahogy beszélünk, viselkedünk egymással, amilyen távolságot tartunk egymástól, ahogy közeledünk egymáshoz, ahogy belépünk ebbe, és ahogy eltávozunk ebből a világból. Az európai emberek számára a keresztény kultúra határozza meg hétköznapi erkölcseinket. Határhelyzetekben ez ad nekünk mércét és irányt. A keresztény kultúra igazít el bennünket az élet ellentmondásai között. Meghatározza fölfogásunkat az igazságosság és az igazságtalanság mivoltáról, a férfi és nő viszonyáról, a családról, a sikerről, a munkáról és a becsületről. A mi kultúránk az élet kultúrája.

###

Kiindulópontunk, életfilozófiánk alfája és ómegája az élet értéke, minden személy Istentől kapott méltósága – enélkül az „emberi jogokat” és hasonló modernkori képződményeket sem tudnánk értékelni. Ezért is kérdéses számunkra, vajon exportálhatók-e másfajta pillérekre épült civilizációk életébe.
Az európai élet fundamentumai most támadás alatt állnak. Az európai élet magától értetődősége került veszélybe; azok a dolgok, amikre nem kell reflektálni, csak cselekedni kell őket. A kultúra lényege éppen abban áll, hogyha nem magától értetődő, mi, emberek elveszítjük a fogódzóinkat. Nem lesz mibe kapaszkodni, nem lesz mihez igazítani az óránkat, és tájolni az iránytűnket. Függetlenül attól, hogy járunk-e templomba vagy sem, s ha igen, melyikbe járunk, nem akarjuk, hogy a szentestét csak behúzott függönyök mögött ünnepelhessük, nehogy megsértsük mások érzékenységét. Nem akarjuk, hogy a karácsonyi vásárainkat átnevezzék, azt meg végképp nem akarjuk, hogy betonkockák mögé kelljen hátrálni. Nem akarjuk, hogy megfosszák gyermekeinket a Mikulás- és angyalvárás örömeitől. Nem akarjuk, hogy elvegyék tőlünk a feltámadás ünnepét. Nem akarjuk, hogy aggodalom és félelem kísérje az ünnepi istentiszteleteinket. Nem akarjuk, hogy az újévet köszöntő tömegben zaklassák asszonyainkat, lányainkat.

Mi, európaiak, keresztények vagyunk. Mindez a miénk, így élünk. Számunkra eddig természetes volt, hogy Jézus megszületik, kereszthalált hal érettünk, majd feltámad. Ünnepeink számunkra magától értetődőek, és azt várjuk tőlük, hogy értelmet adjanak a hétköznapjainknak. A kultúra hasonlít az emberi test védekezőrendszeréhez: amíg működik, addig észre sem vesszük. Akkor tűnik fel és válik fontossá számunkra, amikor meggyengül. Amikor kereszteket kiretusálnak, amikor II. János Pál pápa szobráról el akarják távolítani a keresztet, amikor azt akarják, hogy változtassunk ünnepeink rendjén, akkor minden jóérzésű európai polgár felhördül. Azok is, akinek kereszténysége – ahogy azt Juhász Gyula telibe találta – „csak szenteltvizes pogányság csupán”. De még az is, aki, mint Oriana Fallaci, „ateista keresztényként” félti Európát. Ma életünk, világberendezésünk alapjait célozza a támadás. Európa immunrendszerét szándékosan gyengítik. Azt akarják, hogy ne azok legyünk, akik vagyunk. Azt akarják, hogy váljunk azokká, akik nem akarunk lenni. Azt akarják, hogy keveredjünk össze más világból érkezett népekkel, és az összekeveredés problémamentessége érdekében változzunk meg. A karácsonyi gyertyák fényénél jól látható, hogy amikor a keresztény kultúrát támadják, akkor Európa megszüntetésére is törekednek. El akarják venni tőlünk a saját életünket, és valami olyanra akarják cseréltetni velünk, ami nem a mi életünk. Az eddigi életünkért cserébe egy új, felvilágosultabb életet ígérnek. Ez azonban utópia, nem a valóságos életből, hanem elvont, absztrakt filozófiai okoskodásból párolták le. Az utópiák álmok, amelyek lehetnek csodálatosak, ezért vonzók, de épp olyan kuszák, kiismerhetetlenek, homályosak és értelmetlenek, mint az álmok. Nem lehet bennük sem élni, sem eligazodni.


Nem állíthatjuk, hogy a keresztény kultúra a legtökéletesebb. A keresztény kultúrának éppen ez a kulcsa: tudatában vagyunk a tökéletlenségnek, a saját tökéletlenségünknek is, de megtanultunk ezzel együtt élni, ebből ihletet meríteni és felhajtóerőt nyerni. Éppen ezért törekszünk évszázadok óta mi, európaiak, arra, hogy jobbá tegyük a világot. A tökéletlenség adománya ugyanis éppen abban áll, hogy van lehetőségünk javítani. Ezt a lehetőséget is el akarják venni tőlünk azok, akik egy szép, új, kevert világ ígéretével most le akarják bontani mindazt, amiért őseink – ha kellett – a vérüket is adták, és amit nekünk éppen ezért kötelességünk örökül hagyni.


Egy időre feledésbe merült, de manapság egyre gyakrabban hallom újra, hogy az Európai Unió alapító atyái hatvan esztendővel ezelőtt megjelölték az irányt. Európa keresztény lesz, vagy nem lesz, mondta Robert Schuman. A 2017-es év történelmi feladat elé állította az európai országokat. Az európai szabad nemzeteknek, a szabad polgárok által választott nemzeti kormányoknak új feladatuk adódott: meg kell védenünk a keresztény kultúrát. Nem mások ellenében, hanem saját magunk, családjaink, nemzetünk, országaink és a „hazák hazája”, Európa védelmében. 2017-ben azt is láthattuk, hogy az európai országok vezetői különbözőképpen állnak a feladathoz. Vannak, akik szerint ez a probléma nem létezik. Mások úgy vélik, hogy ez maga a haladás. Megint mások az önfeladás útjára léptek. Vannak olyanok is, akik ölbe ejtett kézzel várják, hogy majd valaki megoldja helyettük ezt a feladványt. Magyarország ezeréves történelme bizonyítja, hogy mi nem ilyenek vagyunk. Mi más utakon járunk. A mi kiindulópontunk mindig is az volt, hogy jogunk van a saját életünkhöz. És amikor volt erőnk hozzá, akkor meg is védtük ezt a jogot. Ezért dolgozunk évek óta azért, hogy Magyarország megerősödjön, és végre ismét a saját lábára állhasson. A 2018-as évre tekintve annyit mondhatunk, hogy amíg a nemzeti kormány áll az ország élén, addig okosan, szelíden, de megalkuvás nélkül dolgozunk azért, hogy hazánk keresztény kultúrájú és magyar ország maradjon. És mindent megteszünk annak érdekében, hogy Európa is megmaradjon európainak.


Boldog karácsonyt mindenkinek!

Orbán Viktor

Magyarország miniszterelnöke



További hasonló híreink

2018-01-19 14:34

Átadtak az ukrán hatóságoknak tíz Kállósemjénnél elfogott migránst

2018-01-19 14:28

Megyénkbe is jut az új mentőautókból

2018-01-19 14:07

Az ófehértói autópálya alosztály munkatársai fogadták az óvodásokat

2018-01-19 13:44

Tanulmányi verseny általános iskolai 7. osztályosoknak a Lippaiban

2018-01-19 09:46

Idén már nem kérhető az SZJA munkáltatói adómegállapítása

2018-01-19 09:42

Előnyben a Fatum

2018-01-19 09:24

Közúti baleset Újfehértónál

2018-01-18 17:20

225 millió forintból újultak meg a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ épületei

2018-01-18 12:28

25 éves a Kállay Gyűjtemény

2018-01-18 10:34

A Nyíregyházi Egyetem az Educatio Kiállításon

2018-01-18 10:19

Fucsovics főtáblás Melbourne-ben

2018-01-18 08:37

Gépjárműtűz Nyíregyházán

2018-01-18 07:53

Nyakunkon az influenza - még kérhető a védőoltás

2018-01-17 14:56

Ukrán lajstromjelű a Kállósemjénnél talált repülőgép

2018-01-17 14:41

Az év legeredményesebb megyei testnevelője Moravszki Gyuláné lett

2018-01-17 11:59

Rekordlétszám a nyíregyházi erdei iskolában

2018-01-17 09:53

Ismét Mozdulj, Nyíregyháza!

2018-01-17 09:18

Biztonságosan a tüzelő-fűtő berendezésekkel

2018-01-17 07:11

Lopás miatt keresi a rendőrség

2018-01-17 07:08

Több jármű is árokba csúszott kedden délután és kora este

2018-01-16 15:49

Duplázik a Fatum a Vasas ellen

2018-01-16 15:20

Ifjúsági teremtornát szervez a Megyei Igazgatóság

2018-01-16 14:03

I. Nyírségi Disznótoros Fesztivál

2018-01-16 13:51

Jobbik: Béremelés kell a közszférában

2018-01-16 13:47

MSZP: Jobb gazda volt az önkormányzat

2018-01-16 09:51

Fedettpályás atlétika verseny

2018-01-16 09:25

Csúszós utakra kell számítani!

2018-01-16 08:21

Közigazgatási perrendtartás

2018-01-16 08:19

Közigazgatási perrendtartás

2018-01-15 15:18

Közel félszáz érem a fedett pályás atlétika bajnokságon

2018-01-15 14:55

Nyíregyházára érkezik a Himnusz kézirata

2018-01-15 14:32

Elismerés és előléptetések a megyei igazgatóságon

2018-01-15 11:57

Január 20. központi írásbeli felvételit írnak a diákok

2018-01-15 09:45

Magyar Kultúra Napja Nyíregyházán

2018-01-15 09:15

Vádemelés a közel 350 millió forintos költségvetési csalás miatt

2018-01-15 08:13

Győzött a Fatum

2018-01-15 07:54

Halálos baleset Nyírgyulajban

2018-01-14 09:08

Sertéspestis: megfigyelési zónák Szabolcs-Szatmár-Beregben

2018-01-13 09:12

Emlékezés a hősökre

2018-01-13 09:03

Telefont lopott - a rendőrség a lakosság segítségét kéri

2018-01-13 08:55

Fokozott közlekedésrendészeti ellenőrzés megyénkben

2018-01-12 14:49

Megyénkben is épül újabb kerékpárút

2018-01-12 14:31

Kereskedelmi tanácsosi látogatás a kamarában

2018-01-12 14:26

Idén is biztosít tüzelőt a rászorulóknak az önkormányzat

2018-01-12 13:36

Keleti rangadóval kezd a Tigers

2018-01-12 12:58

MSZP: Jól van ez így?

2018-01-12 11:52

Öko-laboratórium várja szeptembertől a diákokat a Kossuthban

2018-01-12 10:07

Vasárnapi rangadó

2018-01-12 10:00

Illegális migránsokat fogtak megyénkben

2018-01-11 15:23

Kivételes rokkantsági ellátás igényelhető január 1-től

2018-01-11 11:13

Úszósikerek Veszprémben

2018-01-11 09:56

Búcsúzott a Fatum a CEV kupából

2018-01-11 09:54

Szavalóverseny középiskolásoknak

2018-01-11 07:10

Otthonában termesztett cannabiszt

2018-01-10 13:48

340 döntős a levelezős versenyen a Kossuthban

2018-01-10 13:32

Fokozott utcai jelenlét a téli krízisidőszakban

2018-01-10 11:52

Százötven éves a nyíregyházi Jósa András Múzeum

2018-01-10 11:01

Ammónia-szivárgás miatt riasztották a tűzoltókat egy nyírturai üzemhez

2018-01-10 10:48

Folyamatos a toborzás megyénkben

2018-01-10 08:58

Vasárnap rajtol az V. Nyírerdő Teremtorna

2018-01-10 08:30

Már a felsőházi randevúkra készül a Nyíregyházi Sportcentrum ülőröplabda csapata.

2018-01-09 16:19

A lerakódott égéstermék gyulladt be egy családi ház kéményében

2018-01-09 15:29

Növényszaporítás új technológiával

2018-01-08 18:21

Évtizedes problémákat oldanak meg Nyíregyházán a sport-infrastrukturális fejlesztések

2018-01-08 17:19

Időközi választást tartanak vasárnap megyénkben

2018-01-08 16:44

Hogyan éltek nagyszüleink?

2018-01-08 13:47

Japán állami kitüntetést kapott Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy

2018-01-05 16:00

Február végéig látogatható a Fejedelmeink mesés kincsei című kiállítás Nyíregyházán

2018-01-05 15:28

Megyei tisztifőorvos: még nincs itt az influenza járvány

2018-01-05 15:03

Több vendég érkezett a szomszédos Romániából

2018-01-05 10:15

Közösségi szolgálat a kataszrófavédelemnél

2018-01-04 15:47

Januártól újabb mozgóképes kérdések jelennek meg a járművezetői elméleti vizsgákon

2018-01-04 15:10

Január 1-én született meg az idei esztendő első újszülöttje a Nyíregyházi Állatparkban

2018-01-04 13:06

Bemutatta a 6-os számú választókerületben induló képviselő jelöltjét a Jobbik Magyarországért Mozgalom

2018-01-04 11:54

Rongálás miatt keresik őket

2018-01-03 15:21

Nincs megállás az Aqua SE-nél

2018-01-03 12:19

Ellenőrzés a megye közútjain

2018-01-03 10:22

Önkéntes programot indít a Magyar Vöröskereszt

2018-01-02 13:54

A héten Mariborba utazik a Fatum-Nyíregyháza

2018-01-02 11:56

"Kéményseprőt látok, szerencsét találok!"

Rohamosan terjed a kanyaró Ukrajnában, egy kisgyermek belehalt a fertőzésbe (2018-01-12 15:57)

Múzeumba kerülhet Róma karácsonyfája (2018-01-09 11:31)

Havazott a Szaharában (2018-01-09 11:20)

Phenjan sportolókat és magas rangú tisztviselőket is küld a téli olimpiára (2018-01-09 11:16)

Ki sem mennek az utcára – így vészelik át az ítéletidőt az amerikai magyarok (2018-01-08 11:33)

Orbán a Bildnek: Önök akarták a migránsokat, mi nem (2018-01-08 11:26)

Földrengés rázta meg Montenegrót (2018-01-04 15:53)

Csőbomba robbant New Yorkban (2017-12-11 20:27)

Tűzvész Kaliforniában: a Nemzetközi Űrállomásról is látható a füst (2017-12-07 17:18)

Közelebb került az áttörés a kiválási tárgyalásokon (2017-12-04 17:47)

Hivatalosan is elfogadták az Európai Unió jövő évi költségvetését (2017-11-30 17:26)

Nőni fog az elhízás mértéke (2017-11-27 11:51)

A hágai törvényszék tíz vádpontban bűnösnek találta és életfogytiglanra ítélte Ratko Mladicot (2017-11-22 18:15)

Jelentősen csökkent a közúti balesetek halálos áldozatainak száma az EU-ban (2017-11-20 17:10)