Egy nemzetközi denevérvédelmi szervezet, a Bat Conservation International (BCI) kezdeményezésére a természetvédők szerte a világon április 17-én ünneplik a denevérek világnapját. A mai napon az Állatkert a denevérek védelmére és fontos ökológiai szerepükre hívja fel a figyelmet.

A jeles nap eredeti angol elnevezése – International Bat Appreciation Day – utal a célokra is, ezek pedig a denevérek megismertetése a széles nyilvánossággal, ökológiai jelentőségük méltatása, valamint a denevérekkel szembeni indokolatlan előítéletek megszüntetése, helyes megítélésük elősegítése.
A Fővárosi Állat- és Növénykert vadállatmentő központjában is évente több száz bajba került, védett vagy fokozottan védett denevért mentenek meg a biztos pusztulástól.

Évről évre több száz mentett denevér kerül be az Állatkert vadállatmentő központjába. A tavalyi, 2020-as esztendőben például 11 denevérfaj 398 egyede kapott második esélyt e munkának köszönhetően: ezek az állatok emberi segítség nélkül elpusztultak volna.

A téli hónapokban főleg telelésben megzavart denevéreknek kell segítséget nyújtani. A téli nyugalmi időszakban ezek az állatok védett telelőhelyekre húzódnak vissza, ám a télen végzett bontási munkálatok során előfordul, hogy egy-egy ilyen telelőhely napvilágra kerül. Ilyenkor az ott berendezkedett denevérek óriási veszélynek vannak kitéve, hiszen ettől kezdve már nincs semmi, ami a zord időjáráskor megvédené őket, új telelőhelyet pedig már késő keresni. Szerencsés esetben a telelő denevéreket felfedező magánszemélyek vagy építési vállalkozók a törvényi előírásoknak megfelelően értesítik a hatóságokat, és ilyenkor gondoskodni lehet a telelésben megzavart állatok megóvásáról. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a telelőhelyükről kibontott, kipiszkált denevéreket sorsukra hagyják.

A téli hónapokban főleg telelésben megzavart denevéreknek kell segítséget nyújtani. A téli nyugalmi időszakban ezek az állatok védett telelőhelyekre húzódnak vissza, ám a télen végzett bontási munkálatok során előfordul, hogy egy-egy ilyen telelőhely napvilágra kerül. Ilyenkor az ott berendezkedett denevérek óriási veszélynek vannak kitéve, hiszen ettől kezdve már nincs semmi, ami a zord időjáráskor megvédené őket, új telelőhelyet pedig már késő keresni. Szerencsés esetben a telelő denevéreket felfedező magánszemélyek vagy építési vállalkozók a törvényi előírásoknak megfelelően értesítik a hatóságokat, és ilyenkor gondoskodni lehet a telelésben megzavart állatok megóvásáról.

Az Állatkert vadállatmentő központjában a telelésben megzavart denevéreket átteleltetik, a sérült, beteg állatokat meggyógyítják, a legyengülteket felerősítik, az elárvultakat pedig felnevelik. A cél minden esetben az, hogy a mentett állatok végül képesek legyenek emberi segítség nélkül is boldogulni. S amikor ez megtörténik, a rehabilitált állatokat természetes élőhelyükre engedik vissza.

Így nevelik a mentett kis denevéreket az Állatkertben:

Mit kell tudni a denevérekről?

A denevérek – az Antarktisz kivételével – valamennyi kontinensen előfordulnak. Mintegy 1400 fajuk ismert, vagyis az eddig felfedezett emlősállatok több mint egyötöde a denevérek közé tartozik. Európában 46 fajuk őshonos, ebből 28 Magyarországon is előfordul, annak ellenére, hogy hazánk Európa területének alig 1 százalékát teszi ki. Ezért is szokták mondani „denevéres” körökben, hogy Magyarország „denevér nagyhatalom”.

Az 1400 denevérfajból kétszáznál is több, vagyis átlagosan minden hetedik faj számít fenyegetettnek. A hazai fajok mindegyike természetvédelmi oltalom alatt áll, 20 faj védett, 8 pedig fokozottan védett.

A denevérek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a természet háztartásában. Egyrészt a rovarok gyérítésével segítenek a természetes egyensúly fenntartásában, másrészt a gyümölcsökön, virágporon és nektárokon élő denevérfajok számtalan növény beporzásáért, magjainak széthordásáért „felelnek”. A kutatások szerint 67 növénycsalád van, melynek fő, esetleg kizárólagos beporzói a denevérek közül kerülnek ki, és háromezernél is több olyan növényfaj ismeretes, amelynek magjait elsősorban denevérek hordják szét, terjesztik el.

De nemcsak általában a bioszféra szempontjából fontosak a denevérek, hanem az ember saját közvetlen szempontjai miatt is. Hiszen a denevérek által fogyasztott rovarok között bőven akadnak mezőgazdasági kártevők, sőt olyanok is, amelyek az emberre is veszélyes betegségeket terjesztenek. Van olyan közgazdasági számítás, amely szerint a denevérek évente több mint 23 milliárd dollárnyi pénzben kifejezhető hasznot hajtanak a világ mezőgazdaságnak és egészségügyének.

Fotó: jopstock/Getty Images

2021.10.18. 16:06

Népszerűek Bécsben a mobil oltópontok

2021.10.18. 11:45

A Gipsy Kings előtt tiszteleg egy új supergroup

2021.10.18. 08:03

A héten jön egy kis indián nyár

2021.10.17. 10:22

Október végén debütál a magyar mozikba az Éjjeli őrjárat című film

2021.10.16. 09:26

Szerződést bontott a hivatalos varázslójával az új-zélandi Christchurch

2021.10.15. 15:34

Újra itt a "Let It Be" - fantasztikus újrakiadással jelenik meg a The Beatles utolsó stúdióalbuma

2021.10.15. 13:16

Öreg-tavi halászfesztivál lesz holnap Tatán

2021.10.15. 11:29

Ma van a kézmosás világnapja!

2021.10.15. 09:24

A Genfi Nemzetközi Filmfesztiválon lesz A besúgó című magyar sorozat világpremierje

2021.10.15. 08:07

A WHO posztumusz díjjal tisztelgett Henrietta Lacks, a modern orvostudomány "anyja" előtt

További hírek

Nyerges Izabella

Várkonyi Attila

Dénes Tamás

Leirer Timi

B. Tóth László

Dévényi Tibor

Abaházi Csaba

Vágó Piros

Vas Maya

Lovász László

Bochkor Gábor

Jurásek Balázs

Retro Rádió

Most szól:

  • Következő