Amikor Kibédi Ervin színművész az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatóság reklámkampányában ötöslottó- és totószelvényeket töltött ki és dobott gyűjtőládába 1965-ben, egy olyan szerencsejátékot reklámozott, amelynek gyökerei jóval régebbre nyúlnak vissza. „Már a régi görögök is” döntöttek fekete és fehér golyók kihúzásával a poliszok egyes ügyeiről, a római polgárok lakomáin is került sor tombolára, Augustus pedig sorsjegyeket is árusíttatott Róma felújítási munkáinak finanszírozására.

A lottó-elnevezést a ’sors’ és ’nyeremény’ jelentésű olasz szóról kapta a játék, az itáliai Genovában ugyanis golyók segítségével választották a városállam nagytanácsába az új tagokat az évenként kivált szenátorok helyére. Az osztrák lottó Octavio Cataldi gróf nevéhez fűződik, aki 1763-ban Magyarország területére is koncessziót kapott a korábban Mária Terézia által állami monopóliummá nyilvánított és bérletbe adott játékon. A „lutri” néven ismertté váló szórakozás első sorsolásaira Budán és Pozsonyban került sor 1770-ben. A modern lottó 1957-ben született meg, amikor az állami bevételek növelése és a lakosság hangulatának javítása érdekében a pénzügyminiszter 4/1957. számú rendeletében megbízta az Országos Takarékpénztárt annak szervezésével. A 90 szám közül kihúzott 5 szám alapján a fogadók a kettestől az ötös találatig kaptak nyereményt, a befolyt összeg 40%-a a költségvetésbe, 60%-a pedig a nyereményalapba került.

Az 1957. március 7-ei első modern sorsolást követően hamar népszerűvé vált a lottó, melynek nyereménye 1959-ben lépte át az egymilliós, 1964-ben a kétmilliós, 1986-ban az ötmilliós, 1989-ben a tízmilliós, 1992-ben a százmilliós álomhatárt, 1990-től pedig valutáért már itthon is lehetett az osztrák lottón játszani. 1965 őszén egy csanádpalotai asszony lett telitalálatos, aki dédestapolcsányi nyaralásán vásárolta a lottószelvényt, számait pedig az üdülő szobaszámáról, a szobában lakók számáról, az érkezés és távozás időpontjáról állította ki. Miközben napjainkban több milliárd forintot is bezsebelhet a szerencsés nyertes, az 1960-as évektől 1991-ig a pénznyereményen kívül havonta tárgynyereményekhez, sőt autóhoz, lakáshoz, kertes házhoz és üdülőhöz is lehetett jutni. A tárgynyerő számokat az első négy hét lottószelvényei közül sorsolták ki, és első húzás döntötte el, hogy a négy hét szelvényei közül mely hetiek vesznek részt a sorsolásban. A budapesti Rákóczi úti Lottó Áruház kirakatából a megnyerhető izgalmas tárgyak kacsingattak a járókelőkre: a szerencsések televíziót, szalagos magnetofont, lemezjátszót, asztali lámpát is hazavihettek. 1957 áprilisában egy hetedik osztályos kunszentmártoni fiú nyert Wartburg autót a Lottó tárgynyeremény-sorsolásán.

A totó és a lottó színvonalas plakátjait Macskássy János festő, grafikus tervezte harminc éven keresztül, 1961-ben kiállítást is rendeztek a lottóhoz kapcsolódó külföldi és hazai plakátokból és kiadványokból. A játék kabalafigurája Lottó Ottó volt, akinek alakját Kabos László színművész is magára öltötte egy-egy sorsolás alkalmával. Lottó Ottó húsvéti csokoládéfigura formájában is megjelent: 1963-ban 470 mázsa masszából 800 ezer figurát készítettek a Budapesti Csokoládégyárban.

A játék egyre népszerűbbé vált. 1968-ban a szervezők 29 ikerpárt láttak vendégül, ezzel reklámozva az iker-lottószelvényeket, a Fővárosi Ásvány- és Szikvízüzem pedig a „Málnagyöngye” és a „Bambi” mellett „Lottóka” elnevezésű üdítőitalt is piacra dobott. 1963-ban nyolc játékos is eltalálta az ötöslottó számait, a következő évben már kísérleti automatákból is vásárolhattak totó- és lottószelvényt az érdeklődők a Margit híd budai hídfőjénél és Művész Mozi előcsarnokában.

A lottón nyerhető lakások története is érdekes. A II. világháború és az 1956-os forradalom alatt romba dőlt házak helyén sorra újak épültek, ám ezek sem feleltek meg a fővárosi lakosság egyre növekvő lakásigényének. A probléma enyhítésére a lottósorsolások 1957-től lakásnyereménnyel egészültek ki. Az úgynevezett „lottóházak” egy éven belül felépültek, és a lakásokba egyszerre költözhettek be a nyertesek. Épült lottóház a budapesti Múzeum körút 9. szám alatt, a Frankel Leó úton, a Flórián tér 3-5. sz. alatt és a Baross téren is.

A szerencsejáték, a totó és a lottó számos művészeti alkotásban, irodalmi műben és filmben is megjelent a történelem folyamán. Már az Iliászban olvashatunk sorsvetésről, majd Dante Isteni színjátékában és Boccaccio Dekameronjában is megjelenik a szerencsejáték. Később Molière, Dosztojevszkij, Móricz Zsigmond is középpontba helyezi. Emlékezzünk csak a Légy jó mindhalálig lutrijára! A Mese a 12 találatról című játékfilm is egy totónyeremény története köré épül. Számos alkotót ihletett meg a múltban, és ihlet meg bizonyára a jövőben ez az izgalmas szerencsejáték.

Fotó: Herczeg István/MTI/MTVA