“Az elme színháza” – valaki egyszer ezt mondta a rádióról. Hogy ki volt, arra már nem emlékszem, de annyira találónak éreztem, hogy azóta is arra törekszem, hogy ezt én is megvalósítsam! Nem készültem ugyan rádiósnak – kevesen teszik, aztán valahogy belecsöppennek -, de több, mint másfél évtizede ezzel foglalkozom.

Kihívásokból idáig is volt bőven, legyen szó klasszikus rádiós műsorvezetésről, sportműsorról, reggeli show készítéséről. Hiszem, hogy a megújulás, a kísérletező kedv elengedhetetlen kelléke az effajta munkának, hiszen nincs két egyforma feladat. Ebben rejlik a dolog szépsége és izgalma is.

No és persze a zene! Vannak momentumok, amik sok év távolságából sem fakulnak meg: amikor kiskölyökként először nyitottam ki az NSZK-ból hozott Dschinghis Khan lemez borítóját, vagy amikor karácsonyra Guns N’ Roses kazettát kaptam. Zenéltem fúvószenekarban, rockbandákban és a tesómmal, Danival a mai napig Lucky Gentelemen néven járjuk az országot jópofa nosztalgiaműsorainkkal. “