Noha Budapesten látta meg a napvilágot, szülőföldjének mégis a Sárszentlőrinchez tartozó Alsórácegrespusztát tekintette, ahol 1951-ig lakott családjával. Itt találkozott először a mesemondás hagyományával: szülei és nagyszülei népmesékkel nevelték, altatták a kis Ervint. Később Tamási Áron és Tömörkény István írásai voltak kedvenc olvasmányai, egyetemi éveiben főként Gorkij és Faulkner műveit forgatta. Szekszárdon érettségizett, majd az ELTE bölcsészkarán, újságíró szakon tanult, később magyartanári diplomát is szerzett. 1956-ban Nyíregyházára, majd néhány vargabetűt követően Pécsre került, és az Esti Pécsi Napló munkatársa lett. Ez idő tájt született meg Bruckner Szigfrid, a kiérdemesült cikruszi oroszlán figurája is az ifjú író fejében, miután egy alkalommal munkába menet elbeszélgetett egy környékbeli kisfiúval.

28 évesen egy esztendeig a Jelenkor szerkesztője volt, itt jelent meg első novellája is. Lázár Ervin első, A kisfiú meg az oroszlánok című meseregényét Janikovszky Éva szerkesztette, és a Móra Könyvkiadó jelentette meg 1964-ben későbbi állandó illusztrátora, Réber László rajzaival. Néhány évvel később nagy sikerű tévéfilm is készült Bruckner Szigfrid és a kisfiú különös barátságának történetéből. Első novelláskötete Csonkacsütörtök címmel a Szépirodalmi Kiadónál jelent meg. Ettől kezdve felváltva írt meséket és felnőtteknek szóló novellákat, valamint hang- és bábjátékokat is. Írásaira jellemző az egyedi, a valóságot egyszerre a gyermek és a felnőtt szemszögéből szemlélő látásmódja, sajátos humora, nyelvének játékossága, ötletes szócsavarásai.

1979-ben látott napvilágot egyik legnépszerűbb műve, a Berzsián és Dideki, amelyben a főhősök nevét Fruzsina leányától „kölcsönözte”. A meseregényért három évvel képsőbb Andersen-diplomával tüntették ki. Ugyancsak nagy sikert aratott A Négyszögletű Kerek Erdő című kötet, amelynek ötletes nevű szereplőiben (Mikkamakka, Dömdödöm, Bruckner Szigfrid, Ló Szerafin, Vacskamati, Aromo, Nagy Zoárd és Szörnyeteg Lajos) a felnőtt olvasók könnyen ráismerhettek a különböző élethelyzetekben megnyilvánuló emberi magatartásformákra. A könyv megjelenésekor megkapta az Év Könyve jutalmat, melyet később az író Bab Berci kalandjai és a Csillagmajor című kötetei is elnyertek.

A Franka Cirkusz címmel 1990-ben jelent meg hangjátékainak gyűjteményes kiadása. A felnőtt közönségnek szóló, mágikus elemekkel átszőtt történetek alapján tévéfilm is készült Felvidéki Judit rendezésében, A hang című történetből pedig Rózsa Pál írt operát, melyet 1993-ban a Szegedi Nemzeti Színház Stúdiószínpadán mutattak be. Szegény Dzsoni és Árnika című meséjéből 1981-ben rádiójáték, két évvel később mozifilm is készült Salamon András rendezésében. A Csillagmajor című novelláskötet három elbeszélése alapján Gárdos Péter rendezett filmet. Gyere haza, Mikkamakka! című könyvéből pedig Vadkerty Tibor rendezésében készült tévéjáték. A Zsófi lányával közösen írt Bogármese című mesekönyv nem sokkal az író halála előtt jelent meg. A szeretetről, barátságról és megértésről szóló, felnőttek és gyerekek számára is szórakoztató történetet később mesés táncshow formájában állították színpadra.

Lázár Ervin 2006. december 22-én hunyt el. A közkedvelt író sajátos hangvételű gyermekirodalmi munkásságáért több rangos elismerést is kapott: 1974-ben József Attila-díjat, 1990-ben Déry Tibor-jutalmat, 1996-ban Kossuth-díjat vehetett át. 1998-ban Magyar Művészetért, 2005-ben pedig Prima Primissima Díjjal jutalmazták. 2007 óta tiszteletére minden évben emléknapot rendeznek Pálfán és Sárszentlőrincen. Az utóbbi községnek díszpolgára, és könyvtár viseli nevét, 2012-ben pedig özvegye, Vathy Zsuzsa József Attila-díjas író és gyermekei jelenlétében avatták fel emlékházát, ahol meseszoba és személyes tárgyak idézik fel az író alkotói világát.

Fotó: MTI/Czimbal Gyula