A látogatókat folklórműsorokkal, néptánccsoportok fellépésével, táncházakkal, busócsoportok bemutatóival, családi és gyermekprogramokkal várják a mohácsiak.
A farsang utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény első napján a fiataloké lesz a főszerep: ekkor iskolás néptánccsoportok lépnek fel, vetélkedőket tartanak, a felvonuló maskarások között pedig gyermek jankelék és kisbusók farsangolnak a városban, míg az esti órákban táncházakat tartanak busók részvételével.

Pénteken busómaszkfaragók és más népművészeti tárgyalkotók munkáiból nyílik kiállítás, folklórműsorokat tartanak, zenekarok lépnek fel a Busóudvarban, a baranyai horvát népviseletekről szóló kötetet mutatnak be, míg a Piac téren Versendi Kovács Józseffel és zenekarával tartanak horvát táncházat.
Szombaton a hagyományos mohácsi sokac viseletdarabok készítésének műhelytitkaiba kapnak bepillantást az érdeklődők, már a reggeli óráktól tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok tartanak bemutatókat, lakodalmas menetet, valamint megnyílik a népművészeti és kézműves vásár.
Vasárnap busócsoportok farsangi készülődésébe pillanthatnak be a résztvevők, de lesz bábkoncert, ételkóstoltatás, majd dél után nem sokkal kezdődik meg a busók csónakos átkelése a Dunán a Sokacrévbe, s indul a népszokás legnagyobb felvonulása.
A hétfői rendezvények között lesz interaktív farsangi gyermekfoglalkozás, a busók hagyományosan házról-házra járnak majd a Kóló téren és a környező utcákban, kedden pedig a délutáni felvonulást követően meggyújtják az óriási főtéri máglyát, s elégetik a telet szimbolizáló koporsót. Az esti délszláv táncházak a Mohácsi Piacon idén ingyenesek lesznek, továbbá idén kialakítanak egy boros standcsoportot is.

A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A busójárást – első magyarországi elemként – vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.
A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, parkolási információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen és a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.

Forrás: MTI

Fotó: Wikimedia