Teljes nevén, Diana Ernestine Earle Ross, 1944. március 26-án született Detroitban. Az 1960-as években a korszak egyik legmeghatározóbb popdivájának kiáltották ki, és ezt a státuszt hosszú pályafutása során is megőrizte. Albumaiból több mint 100 millió példányt adtak el világszerte.

Ross, aki énekesnőként, producerként és színésznőként is sikereket ért el, zenei karrierjét a 60-as évek egyik legnépszerűbb női triója, a The Supremes tagjaként kezdte.
A The Supremes – Diana Ross, Mary Wilson és Florence Ballard énekegyüttesének- népszerűsége a hatvanas évek közepén már a Beatlesével vetekedett. Első nagy sikerük 1964-ben a Motown kiadó által jegyzett Where Did Our Love Go volt, amelyet még tucatnyi listavezető dal követett, köztük a Baby Love, a Come See About Me, a Stop! In the Name of Love és a Someday We Will Be Together. 1965-től volt hivatalosan is szólóénekese a triónak, amely 1967-től viselte a Diana Ross and the Supremes nevet, 1970-ben pedig elindította sikeres szóló karrierjét.

Hosszú pályafutása során Diana Ross számos elismerésben részesült, 12 Grammy-jelölést kapott, valamint Oscar- és Golden Globe-díjra is jelölték és bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is. Ő az egyike azon kevés ismert személyiségnek, akiknek két csillaga van a Hírességek sétányán Holywoodban – az egyiket a The Supremes tagjaként, a másikat pedig szóló előadóként kapta. Szóló előadóként 2012-ben megkapta a Grammy életműdíjat, tavaly pedig a The Supremes tagjaként is átvehette az elismerést, így ő lett az első női eladó a Grammy történetében, aki dupla életműdíjjal büszkélkedthet.
1972-ben Diana Ross a filmiparban is bemutatkozott: a jazz énekesnő, Billie Holiday szerepében tűnt fel a “Lady Sings the Blues” című filmben. 1976-ban a Billboard magazin az “évszázad női művészének” nevezte.