Nyolcvan éve, 1946. szeptember 5-én született Freddie Mercury, a Queen legendás énekese és dalszerzője, aki a New York Times szerint pályafutása során olyan rendkívül eredeti zenei világot hozott létre, amelyben a különböző műfajok szinte természetes módon olvadtak össze.

A Queen az 1970-es évek közepén élte fénykorát. A zenekar ekkorra már kialakította játékos dekadenciával övezett imázsát és rendkívül összetett stúdiófelvételeket készített. A színpadon Freddie Mercury volt a középpontjában magabiztosan, hol teátrális, hol szinte katonás gesztusokkal uralva a teret – írja az amerikai lap.

Freddie Mercury 1946. szeptember 5-én született Zanzibárban, és mindössze hétéves volt, amikor szülei egy Bombay közelében működő brit bentlakásos iskolába küldték. A következő hét évben mindössze egyszer látta a szüleit. Nagy-Britanniába először 17 éves korában jutott el.

Mielőtt világsztárrá vált volna, és belevetette volna magát a féktelen életbe, még mielőtt felfedezte volna valódi szexualitását, megismerte Mary Austint, aki valószínűleg élete végéig a hozzá legközelebb álló ember maradt – írja a Guardian.

A két fiatal 1970-ben találkozott, amikor Mercury azután, hogy grafius művész – és formatervezőként  diplomázott, egy londoni, a Kensington Marketen működő ruházati és textilstandnál dolgozott. Austin Brian May barátnője volt, és gyakran járt a gitáros otthonába. Egyik alkalommal May, Mercury és Roger Taylor éppen új zenekaruk lehetséges neveiről beszélgettek. May a Build Your Own Boat nevet javasolta, Mercury pedig a Queen mellett tette le a voksát.

„Megkérdezték, mit gondolok” – idézi Austint a Guardian. „Azt mondtam, hogy inkább a Build Your Own Boat tetszik, bár valójában az sem tetszett. Brian a barátom volt, Freddie-vel viszont akkor még csak nemrég találkoztam. Túlságosan magabiztosnak tűnt számomra.”

Nem sokkal később azonban Austin és Mercury egy pár lett, és négy hónappal később a fiatal zenész azt javasolta, hogy költözzenek össze. „Az ötlet talán részben gyakorlati megfontolásból született” – mondta Austin. Mercury Londonban akart élni, de nem engedhette meg magának, hogy egyedül fizesse egy lakás teljes bérleti díját. Így összeköltöztek, és megosztották egymás között a költségeket.

Közeledésükben nehéz gyerekkoruk is szerepet játszott. Austin két siket szülő gyermekeként nőtt fel, akik komoly anyagi nehézségekkel küzdöttek. Édesanyja 15 éves korában meghalt, így neki kellett gondoskodnia fiatalabb testvéreiről. Mindketten úgy érezték, hogy valójában megfosztották őket a gyerekkoruktól.

„Freddie meglátta bennem azt a szomorúságot, amit saját magában érzett, és ez fordítva is így volt” – vallotta a 75 éves Austin.

Hamarosan az is kiderült számára, hogy Mercury korántsem volt annyira magabiztos, mint amilyennek kívülről látszott.

„Ez a valódi önbizalom és az önhittség keveréke volt. Úgy gondolom, így próbálta elrejteni és megvédeni valódi énjét.”

Mercury saját identitásával is küzdött. Afrikában született, indiai párszi származású szülők gyermekeként, és abban az időben csak kevés sötétebb bőrű zenész jutott el a világhírnévig – emlékeztet a Guardian.

„Titkolta, hogy indiai” – mondta Austin. „Kerülte a napot, mert a bőre sötétebb lett tőle, ő pedig ezt nem akarta. A rendőrök megállították az utcán, és megkérdezték tőle: »Honnan jöttél?« Amikor azt válaszolta, hogy »Bombayből«, letartóztatták, mert azt hitték, viccel.”

„Freddie más volt, mint a többiek. Kreatívabb volt. Például újra és újra megnézte a Kabaré című filmet. Imádtam hallgatni, ahogy elmagyarázza, miért szereti ennyire. Élveztem az utazást az elméjében. Olyan volt, mintha egy könyvet olvasnék” – mesélte Austin.

A pár 1971-ben költözött össze, és hamarosan el is jegyezték egymást. Mercury kétségbeesetten vágyott a sikerre, amely azonban nem érkezett egyik napról a másikra. „Emlékszem, azt mondogatta: »Teljesen tisztában vagyok vele, hogy kezdek túl öreg lenni ahhoz, hogy sikeres zenész legyek.«”

Mercury mindössze 26 éves volt, amikor a Queen nagyszabású szerződést írt alá az EMI-vel, második kislemezük, a Seven Seas of Rhye pedig bekerült a brit Top 10-be. Ezt követte a Killer Queen, amely egészen a második helyig jutott.

Austin szerint ekkor kezdett megváltozni a kapcsolatuk. Mercury korábbi önhittségét valódi magabiztosság váltotta fel, és az énekes egyre koncentráltabb lett. Austin rájött, hogy egyre inkább az ő feladata lesz  Mercury igényeinek kielégítése.

„Egyszer csak azt mondta: »Zongorára van szükségem. Hol találhatok egy zongorát?« Én pedig azt feleltem: »Nem tudom, de megpróbálom kideríteni.« És persze találtam neki egy zongorát.”

Ekkorra már egyre kevesebb időt töltöttek együtt. Amíg Austin a Biba áruházban dolgozott, Mercury gyakran aludt. Mire a lány hazaért, az énekes már egy koncertre készült.

Négy éve éltek együtt, amikor Mercury egy nap közölte vele: „Azt hiszem, biszexuális vagyok.”

„Nem, Freddie, szerintem meleg vagy” – válaszolta Austin. Mercury nem vitatta.

„Hatalmas megkönnyebbülés volt, mert addigra már nem voltam biztos benne, hogy ugyanabba az irányba tartunk. Nem sokkal korábban megláttam egy ruhát, és arra gondoltam, milyen gyönyörű menyasszonyi ruha lehetne belőle. Megkérdeztem Freddie-t, hogy szerinte megéri-e megvennem, ő pedig rám nézett, és megrázta a fejét. Ettől kezdve tudtam” – emlékezett vissza Mary.

Paradox módon éppen ez a beszélgetés tette különlegessé a kapcsolatukat. „Jobb barátok lettünk, és a kapcsolatunk is javult.”

A beszélgetés után még 18 hónapig éltek együtt. Mercury ettől kezdve nyíltan beszélt Austinnal a férfiakról az életében. Első hosszabb távú partnere a szórakoztatóipari menedzser, David Minns volt.

Austinból fokozatosan Mercury személyi asszisztense lett, miközben a Queen és frontembere igazi jelenséggé nőtte ki magát.

1975-ben megjelent a Bohemian Rhapsody. A kislemezek általában hárompercesek voltak, Mercury azonban egy hatperces, operaszerű darabbal állt elő, amelynek története szándékosan nehezen értelmezhető, miközben olyan operatörténeti nevekre és alakokra utal, mint Galileo, Figaro vagy Scaramouche. A Queen menedzsmentje öngyilkosságnak tartotta a dal kislemezként való kiadását.

A Bohemian Rhapsody ennek ellenére kilenc héten keresztül vezette a brit slágerlistát, és az 1970-es évek legkelendőbb kislemeze lett.

A Queen legalább annyira kiszámíthatatlan volt, mint amennyire sikeres: a klasszikus poptól – például a Don’t Stop Me Now című daltól – a progresszív rockon át az Innuendo világáig, a hard rockos Seven Seas of Rhye-tól az operai Bohemian Rhapsody-ig, a tengerészdalokat idéző Seaside Rendezvous-tól a rockabilly hangulatú Crazy Little Thing Called Love-ig, a szintipopos Radio Ga Ga-tól a diszkó és hiphop elemeit ötvöző Another One Bites the Dust-ig számos műfajban otthonosan mozogtak – írja a Guardian.

Mercury hangterjedelme lenyűgöző, mintegy négy oktávot ölelt fel a baritontól egészen a falzettig. A Billboard minden idők harmadik legnagyobb rockénekesének választotta Mick Jagger és Stevie Nicks mögött. A ChartMasters adatai szerint a Queen minden idők második legkelendőbb zenekara, amelyet ezen a listán csak a Beatles előz meg.

1985-ben, amikor úgy tűnt, hogy a Queen népszerűsége hanyatlásnak indult, a zenekar teljesen elhomályosította a többi fellépőt a londoni Wembley Stadionban megrendezett Live Aid koncerten. A Queen népszerűsége Mercury halála után is tovább nőtt. A 2018-ban bemutatott Bohém rapszódia című film csaknem egymilliárd dolláros bevételt ért el a mozikban, és akkoriban minden idők legsikeresebb zenés életrajzi filmjévé vált.

„Utaztak, elképesztően sikeresek voltak, és Freddie egyszer megkérdezte: »Miért játszunk ebben az országban?« Nem árulom el, melyik volt, mert ez nagyon tiszteletlen lenne. Úgy gondolta, hogy bizonyos országok túl kicsik a Queen számára” – emlékezett Austin.

Az 1970-es évek végén Mercury gyakran látogatta New York underground bárjait. Később Münchenbe költözött, ahol életének talán legszabadosabb időszakát élte. Pályafutása során nagyon kevés interjút adott, mert – saját megfogalmazása szerint – a média „szörnyetegként” ábrázolta.

Egy ritka, 1985-ös interjúban azonban így fogalmazott: „Korábban egyszerűen egy öreg kéjenc voltam, aki minden reggel felkelt, és csak a szexnek élt. Nagyon szexuális ember vagyok, de most sokkal válogatósabb vagyok, mint korábban.”

Két évvel később barátjának, David Wigg újságírónak már egészen másról beszélt: „Abbahagytam a randizást. Szinte szerzetes lettem. Azt hittem, a szex nagyon fontos számomra… most pedig teljesen az ellenkező irányba indultam. Halálra rémített. Egyszerűen abbahagytam a szexet.”

1986 októberében brit bulvárlapok arról számoltak be, hogy Mercury HIV-tesztet végeztetett. Az énekes ezt tagadta, és azt állította, hogy teljesen egészséges. Valójában a teszt pozitív eredményt mutatott, hat hónappal később pedig orvosai megerősítették, hogy HIV-fertőzése AIDS-stádiumba lépett.

Mercury csak legszűkebb környezetével osztotta meg a hírt: partnerével, Jim Huttonnal, a Queen menedzserével, Jim Beech-csel és Mary Austinnal.

Austin úgy véli, Mercury talán éppen dekadens éveiben volt a legboldogabb. „Azt hiszem, New Yorkban volt a legszabadabb. Nem üldözték. Ahol nagyobb toleranciát tapasztalt a szexualitásával kapcsolatban, ott boldog volt” – mondta.

„Volt egy pillanat, amikor azt mondta, szeretne beszélni a kokainfüggőségéről” – tette hozzá.

Mercury élete utolsó éveiben is elképesztően aktív maradt. Felvételt készített az opera világsztárjával, Montserrat Caballéval, és dolgozott a Innuendo című albumon is, amely 1991-ben jelent meg, és a Queen utolsó olyan nagylemeze lett, amely még Mercury életében látott napvilágot. A posztumusz Made in Heaven 1995-ben jelent meg.

Londonban Mercury párjával, Huttonnal élt a Kensingtonban található Garden Lodge-ban. Austin eközben alig egy kilométerre lakott tőlük.

Néhány évvel Mercury halála előtt Austin, aki ekkor már a negyvenes éveihez közeledett, megszülte első gyerekét, Richardot – Mercury lett Richard keresztapja.

„Tudta, hogy AIDS-es, és úgy gondolta, hogy soha nem szabad megérintenie Richardot, vagy túl közel mennie hozzá, mert abban az időben még nagyon keveset tudtak a vírusról.”

Austin maga nem osztozott ebben a félelmében. Amikor Mercury meghalt, ő második fiával, Jamie-vel volt várandós.

„Ott voltam az ágya mellett, fogtam a kezét, és mindent megtettem, amit meg kellett tennem.”

Mercuryről azóta számos könyv született. Az egyik, amely tavaly jelent meg, azt állítja, hogy az énekesnek volt egy titkolt lánya, aki később meghalt. Austin azonban nem hisz ebben.

„Soha nem mondta nekem, hogy van egy lánya, és el sem tudom képzelni, hogy egy ilyen titkot megőrzött volna” – mondta a Guardiannek.

Mercury életének utolsó napjaiban a sajtó könyörtelenül követte minden percét. „Fotósok álltak a ház előtt, és úgy várakoztak, mint a keselyűk.”

Az énekes halála előtt egy nappal sajtóközleményt juttatott el a médiához, amelyben nyilvánosan bejelentette, hogy AIDS-ben szenved.

„Fogtam a kezét. Morfiumot kapott, gyakran elvesztette az eszméletét, majd újra magához tért. Végül egyszerűen csak azt mondta: »Az én régi, hűséges barátnőm.« Kicsit úgy éreztem magam, mint egy kutya. Nem volt éppen hízelgő” – idézte fel Austin.

Freddie Mercury 1991. november 24-én, 45 éves korában hunyt el.

Austin szerint az a közkeletű feltételezés, hogy Mercury a Love of My Life című dalt neki írta, nem igaz.

„A Lily of the Valley című dalt írta nekem. Ez sokkal rejtélyesebb dal a változó szexualitásról” – mondta Austin, aki azt is elismerte, hogy Freddie Mercury élete szerelme volt.

Freddie egy 1985-ös interjúban maga is így beszélt a kapcsolatukról: „Az egyetlen barátom Mary, és nincs szükségem senki másra. Hiszünk egymásban, és ez nekem elég” – idézte fel a Guardian.

Mercury ragaszkodott hozzá, hogy otthonából soha ne legyen múzeum. Egy másik kívánsága az volt, hogy senki ne tudja meg, hol helyezték el a hamvait. Austin ezt a titkot a sírba viszi magával – éppen ez a tény  számos konfliktus forrásává vált közte és Mercury családtagjai között.

Az énekes végrendelete szintén komoly nézeteltéréseket okozott. Hutton, aki 2010-ben tüdőrákban halt meg, 500 ezer fontot örökölt Mercurytól, és azt a tájékoztatást kapta, hogy három hónapon belül el kell hagynia a Garden Lodge-ot, hogy Austin beköltözhessen.

Mary Austin hosszú éveken át fiaival együtt élt a házban, később azonban 30 millió fontért eladta az ingatlant.

„Freddie halálának évfordulóin a kert tele volt virágokkal, amelyeket a rendőrség hozott. Odakint, az utcán több száz ember állt. Ez évekig folytatódott, egészen addig, amíg tinédzserek lettünk. A rendőrség az évfordulókon kordonokat állított fel” – emlékeztek vissza Austin fiai a Guardiannek.

 

Fotó:  Dave Hogan/Getty Images