Összességében alacsony az egyes médiumokba vetett bizalom, de még mindig a televíziónak a legjobb a megítélése Magyarországon, a legkevésbé hitelesnek ezzel szemben a nyomtatott sajtót tartják az emberek – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az NMHH számára a hazai médiatudatosságról és a médiába vetett bizalomról készített friss kutatásból.

A bizalom a 18-29 évesek körében a legmagasabb bármelyik médiumot tekintve, minél idősebb valaki, annál kritikusabban szemléli a különböző felületeket.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága tájékoztatója szerint, a legtöbbet fogyasztott médium a televízió: a 18-79 éves lakosság 71 százaléka naponta bekapcsolja, ezt követi a közösségi média (66 százalék) és jóval kevésbé népszerű az online vagy nyomtatott sajtó.
Az NMHH felmérése arra jutott, hogy valamilyen felületen szinte mindenki rendszeresen fogyaszt médiatartalmat, csupán a 18-79 éves lakosság 8 százaléka jelezte, hogy egyik médiumot sem nézi, olvassa vagy hallgatja naponta.

A televízió a legmegbízhatóbbnak ítélt médium, míg a nyomtatott sajtót tartják a legkevésbé hitelesnek; a bizalom a 18-29 éveseknél a legmagasabb bármelyik médiumot tekintve, minél idősebb valaki, annál kritikusabb.

A kifejezetten politikai hírek esetében is őrzi vezető helyét a televízió: a lakosság harmada tartja a legmegbízhatóbbnak, érdekes ugyanakkor, hogy a megkérdezettek 72 százaléka minősítette elfogultnak – írták.
A kutatás szerint a politikai híreknél a tévé után az online híroldalakat tartják a legmegbízhatóbbnak a magyar médiafogyasztók.

Az elfogultság és a megbízhatóság tehát nem mond ellent egymásnak: még a legkevésbé elfogultnak tartott közösségi média esetében is csupán a megkérdezettek fele nyilatkozott kedvezően – írták, hozzátéve, ugyanakkor erős igény mutatkozik arra, hogy a média a lehető legnagyobb mértékben független legyen a politikai híreknél, 78 százalék tartja ezt fontosnak.

A kutatésból kiderül, hogy dezinformáció terjesztésében egyértelműen kiemelkedik az online média, és a felnőtt magyar lakosság döntő többsége, 90 százaléka találkozott már hamis információval; 86 százalékuk online híroldalon vagy közösségi médiában bukkant ilyen hírekre, melyek háromnegyede politikai témájú volt.
Az álhírek felismerésének képessége az életkor előrehaladtával csökken, és az iskolai végzettség növekedésével nő.
A vélt vagy valós dezinformációt ugyanakkor csak elenyésző számban, az esetek 4 százalékában jelentik be az emberek az adott platformon – közölték.
A mesterséges intelligencia szerepét a médiában a felnőtt magyar lakosság nagy arányban semlegesnek értékeli.

A pozitívumok között a munkához szükséges idő csökkenése áll az élen, a negatívumok között pedig az álhírek készítését és terjesztését említették a legtöbben.

Forrás: MTI

Fotó: Prexels/Rene Asmussen

75 éve avatták fel a budapesti Árpád hidat

„Whole Lotta Love” - 56 éve imádjuk

Donna Summer, Madonna és Tina Turner dalait jegyző szerzők a Dalszerző Hírességek Csarnoka jelöltjei között

35 éves az album, amely új irányba vitte Whitney Houston zenéjét

Januárban érkezik a mozikba a Magyar menyegző

Szentendrére érkezik Harry Potter

Ősszel is fontos a sünök védelme

Régi felvételek inspirálták Julian Lennon új EP-t-jét

Bryan Adams 66!

II. Erzsébet királynő gardróbján át hív időutazásra a Bucgingham-palota

További hírek

Dévényi Tibor

Abaházi Csaba

Vágó Piros

Lovász László

Bochkor Gábor

Jurásek Balázs

Nyerges Izabella

Várkonyi Attila

Dénes Tamás

Leirer Timi

B. Tóth László

Best FM

Most szól:

  • Következő