Néhány hét múlva Przewalski-vadlovak indulnak útnak a Hortobágyi Nemzeti Parkból a közép-ázsiai Kazahsztánba. A cél az állatok visszatelepítése egy olyan területre, ahol ez a ritka faj korábban is élt, de ahonnan az idők során teljesen eltűnt. A jelenleg a hortobágyi Pentezug területen lévő állatokat előbb kábítólövedék segítségével befogják, majd e célra készített szállítóládákban teherautóval szállítják őket a Debreceni Repülőtérre. Onnan a Cseh Légierő egyik szállítógépén utaznak az állatok Kazahsztánba, ahol végül ismét teherautóval juttatják majd el őket az elengedés helyszínére.

A Przewalski-vadló a bolygónkon fennmaradt egyetlen ősi, háziasítatlan vadló faj. Ezt a fajt azonban a zoológia csak a XIX. században azonosította. Felfedezője egy orosz Ázsia-kutató, Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij volt, a faj első tudományos leírását készítő Ivan Szemjonovics Poljakov ezért róla nevezte el Przewalski-lónak (Equus przewalskii). Az állat nevét magyarul szokták még Przsevalszkij-lónak, ázsiai vadlónak, vagy csak egyszerűen vadlónak is írni. A faj egykor Eurázsia nagy részén előfordult, de az ember térhódítása nyomán egyre kisebb és kisebb területre szorult vissza. Utolsó vadon élő állományai Mongóliában éltek, végül onnan is eltűntek az 1960-as években.

Az állatkerteknek köszönhető, hogy a Przewalski-vadló mégsem gyarapította az eltűnt állatfajok szomorúan hosszú listáját. Az állatkerti állományok tervszerű szaporításával ugyanis sikerült megmenteni a kipusztulástól. A nemzetközi szinten összehangolt munka központja a Prágai Állatkertben van, 1959 óta itt vezetik a vadlovak nemzetközi törzskönyvét is. Az állatkerti tenyészprogram sikerét jól mutatja, hogy az 1990-es években megkezdődtek a vadonba való visszatelepítések is: először Mongóliában, majd további országokban is.

A mostani visszatelepítési programra a Kazah Köztársaság kormányának kezdeményezésére került sor. A program irányítója a Prágai Állatkert, az együttműködő partnerek között van a Frankfurti Zoológiai Társaság, a Berlini Állatpark és a Nürnbergi Állatkert is. Kiemelt partner a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság is, hiszen a Hortobágyon, Pentezugban él Európa legnagyobb vadló állománya.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 1997 óta vesz részt a vadlovak védelmében. A nemzeti park egyik szegletében 3000 hektáros területet biztosítanak a számukra, amely alkalmas egy nagyobb egyedszámú vadló állomány fenntartására, szem előtt tartva a terület biodiverzitásának megőrzését, valamint azt, hogy a vadlovak a füves élőhelyek kulcsfajaként még növelik is ezt a biológiai sokféleséget.

Az első vadlovak Hortobágyra érkezése óta a természetközeli tartási körülmények között egy rendkívül szívós és egészséges vadló állomány alakult ki a Petezugban. Ráadásul más nagy egyedszámú tartóhelyekhez képest a hortobágyi vadlovak közül minden egyednek ismert a genetikai háttere, és ez a legintenzívebben megfigyelt nagyméretű állomány is. Az itt élő vadlovak tehát kiváló jelöltek az ázsiai területekre való visszatelepítésekhez, annál is inkább, mivel az állatok így nem közvetlenül állatkertből, hanem egy olyan tartóhelyről kerülnek ki a vadonba, ahol alkalmuk volt hozzáedződni a külterjes viszonyokhoz. A csaknem 300 egyedet számláló állományban emellett a szocializációjuk is sokkal természetközelibb. Mindezek miatt a Hortobágyról a mongol síkságra, az orosz sztyeppére és az ibériai felföldre is kerültek már vadlovak korábbi visszatelepítési programok során. Most pedig Kazahsztánba is eljutnak.

A Fővárosi Állat- és Növénykert kezdettől fogva részt vesz a hortobágyi Pentezug-programban, így nem meglepő, hogy a kert szakemberei a mostani visszatelepítésből is kiveszik a részüket. Az állatok befogása, bódítása mellett az állatkerti állatorvosok felügyelnek majd az állatok egészségére a szállítás ideje alatt is.

Miközben a nemzetközi együttműködés európai résztvevői a szállítást készítik elő, a kazahsztáni partnerek is felkészültek az állatok fogadására. A kazah kormány illetékes szakminisztériumához tartozó Erdészeti és Vadvédelmi Bizottság az „arany sztyeppét”, a Kosztanaji Területhez tartozó Altin Dala rezervátumot jelölte ki a visszatelepítés helyszíneként. Ezt a védett területet 2012-ben hozták létre közel félmillió hektáron. A terület megfelelő élőhelyet és védelmet nyújt a vadlovak számára, és elég távol van ahhoz, hogy minimálisra csökkenjen a házi lovakkal való hibridizáció lehetősége.

Az elmúlt évtizedben az Altin Dala Természetvédelmi Kezdeményezés részeként a területen egy külön állomást hoztak létre növényevő állatok visszatelepítésére, visszavadítására. Ezt az állomást a Kazahsztáni Biodiverzitás Megőrzéséért Egyesület (ACBK) működteti, és az elmúlt években kulánok, azaz félszamarak visszatelepítésére is használták. Ide várják majd a vadlovakat is. A cél az, hogy az elkövetkező öt évben akár 40 Przewalski-lovat szállítsanak Európából erre a területre, ezzel alapozva meg a faj kazahsztáni populációját.

Fotó: Csobán Péter/Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság