A szélsőséges hőmérsékletek, különösen a tartós hideg mérhetően növelik a kórházon kívüli szívmegállások kockázatát – derül ki egy friss magyar elemzésből. A Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a BME, a Pannon Egyetem és az Országos Mentőszolgálat, az OMSZ közös kutatása szerint a hőség gyorsan és rövid ideig hat, a tartós hideg viszont több szívmegállást okoz, hosszabb idő alatt.
A Corvinus Egyetem közleménye szerint a Resuscitation Plus című folyóiratban publikált tanulmány készítői öt évre visszamenőleg több mint 116 ezer szívmegállásos esetet vetettek össze a meteorológiai adatokkal.
Megállapították, hogy a hőmérséklet és a hirtelen szívmegállás közötti kapcsolat “U alakú”, a legalacsonyabb kockázatot 19 Celsius-fok körüli hőmérsékleten mérték, az ettől való eltérés mindkét irányban növelte az esetek számát.
A legnagyobb kockázatnövekedés a legalább három napig tartó hideg időszakokhoz kötődött, de a tartós, 27 fok feletti hőhullámok is szignifikáns emelkedést mutattak.
A kutatók fontos különbséget mutattak ki a meleg és a hideg hatásmechanizmusa között. A hőség jellemzően a harmadik napon tetőzik és egy hét után lecseng.
A -9 fok alatti (legalább 2 napig fennálló) tartós hideg ezzel szemben késleltetett, általában három nap után jelentkező és hosszabb távú terhelést jelent, amely akár két héttel a hideg időszak után is növelheti a kockázatot.
A közleményben idézték Szilágyi Brigittát, a Corvinus Egyetem docensét, a tanulmány egyik szerzőjét, aki szerint kimutatták, hogy a -10 fok alatti napok olyan többletkockázatot hordoznak, amely rugalmasabb riasztási rendszerek kidolgozását teszi szükségessé. Korábbi eredményeik is igazolták, hogy a tartósan hűvös napok a hőséghullámokhoz hasonlóan növelik a kórházon kívüli szívmegállás veszélyét – tette hozzá a szakember.
Az elemzés szerint a háttérben eltérő élettani folyamatok állnak. A hőség kiszáradást és szívritmuszavarokat válthat ki, míg a hideg érösszehúzódást, vérnyomás-emelkedést és fokozott trombóziskészséget okozhat.
A páratartalom, a napsugárzás vagy az elszigetelt forró napok önmagukban nem befolyásolják az esetszámokat, és a kockázat mértéke nem tér el a nők és a férfiak között.
A kutatók szerint az eredményeknek gyakorlati következményei vannak. Hőséghullámok idején gyors reagálásra van szükség az egészségügyi ellátásban, míg hideg időszakokban hosszabb ideig fenn kell tartani a fokozott készültséget.
Egyéni szinten a melegben a folyadékpótlás, a fizikai terhelés mérséklése, hidegben pedig a vérnyomás ellenőrzése a legfontosabb megelőző lépés – hangsúlyozták.
Forrás: MTI
Fotó: Pexels/rezendeluan
