A Formula–1 ügyvezetője, a versenysorozat mindenható ura, Bernie Ecclestone a nyolcvanas évek elején merész döntésre szánta el magát: el akarta vinni a „száguldó cirkuszt” a vasfüggönyön túlra. A verseny megrendezésére kezdetben a moszkvai Vörös tér tűnt a befutónak, de egy 1985-ös Budapesten tett látogatást követően mégis inkább egy magyar rendezésű nagydíj mellett tette le a voksát. Ecclestone eleinte inkább utcai pályán, a Városligetben képzelte el a nagydíjat, de a magyar sportvezetők bevonásával később mégis egy új, állandó versenypálya felépítése mellett döntöttek.

Így esett a választás a Mogyoród határában elterülő, a versenyrendezés szempontjából ideális domborzati adottságokkal rendelkező völgyes, jól belátható területre. Az első kapavágások már az év végén megtörténtek, és 1986 márciusára – azóta is rekordidőnek számító 8 hónap alatt – el is készült az aszfaltcsík. A rohamtempó miatt a tervezés gyakorlatilag párhuzamosan folyt a kivitelezéssel, a pálya magyar konstruktőrei saját tapasztalat híján a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) évkönyve alapján tervezték meg a kicsivel több mint négy kilométer hosszú nyomvonalat. Az új létesítmény jelölésére eleinte több különböző megnevezés, így többek között a Hungarospeed vagy a Motorondo Budapest nevek is felmerültek, végül a döntés az azóta lényegében köznevesült Hungaroringre esett.

A versenyhelyszín első főpróbájára 1986. március 24-én került sor a Drapál János motoros emlékversennyel. Ekkorra a tizennégy kanyarból álló, technikás pálya körül a tribünök és a boxoknak otthont adó háromemeletes főépület is elkészültek. A létesítmény jól vizsgázott, így a nyáron elérkezhetett a pálya nagy napja: 1986. augusztus 10-én elstartolt az első Magyar Nagydíj, amely a keleti blokkban élők számára is elhozta a Forma–1 utánozhatatlan varázsát. Az első futam összesen több mint 200 ezer, jórészt magyar, keletnémet és lengyel nézőt vonzott a Három-forrás-völgybe, a versenyhétvége pedig azóta is évről-évre rekordokat halmoz: 2025-ben már sorozatban a 40. Magyar Nagydíjat tartották a mogyoródi aszfaltcsíkon, így a Hungaroringet csupán Monza előzi meg azon pályák sorában, melyek megszakítás nélkül szerepelnek a Formula–1 versenynaptárában.

Az első versenyt honfitársával, a fiatal Ayrton Sennával nagy csatában a Williams brazil versenyzője, Nelson Piquet nyerte. Mivel a forró és poros pálya nem bővelkedik a széles és hosszú egyenesekben, ezért az előzés, a célegyenes kivételével napjainkban is különösen nagy kihívásnak számít. E tulajdonságával a – mára igazi F1-es klasszikusnak számító – nyomvonal joggal érdemelhette ki a „Kelet Monacója” nevet a rajongóktól.

Sokatmondó adat, hogy a királykategória egyik csúcstartójának, Sebestian Vettelnek csupán nyolc sikertelen próbálkozást követően sikerült felküzdenie magát a mogyoródi dobogó legfelső fokára. E tekintetben az abszolút csúcstartó, nyolc itt aratott győzelemmel a brit Lewis Hamilton, aki Michael Schumacher korábbi csúcsát megdöntve jelenleg a pálya körrekordját (1:13,447) is tartja.

Sok pilóta távozott innen pozitív élményekkel, itt aratta első futamgyőzelmét Jenson Button, Fernando Alonso és – az utóbbi évek egyik legnagyobb meglepetését okozva – Esteban Ocon is. A legendás brit pilóta, Damon Hill is itt diadalmaskodott először, miatta egyébként az 1997-es nagydíj más okból is emlékezetes: egy technikai probléma miatt óriási drámában az utolsó körben bukta el a futamgyőzelmet. Ekkor hangzott el Palik László szájából az ikonikussá vált mondat: „Hova tűnt Damon Hill?” Megint más okból marad feledhetetlen Felipe Massa tizenkét évvel későbbi, szerencsétlen esete, amikor egy másik autóról leeső alkatrész a brazil pilóta sisakját találta el. A Ferrari versenyzője a becsapódás hatására azonnal eszméletét vesztette, majd autójával fékezés nélkül vágódott a gumifalba. A komoly fejsérülést elszenvedett Massa az esetet követően napokig kómában volt, és csak a következő szezonban térhetett vissza a versenyzéshez. A pálya történelmének fontos mérföldköve volt Baumgartner Zsolt, a Forma–1 egyetlen magyar pontszerzőjének 2003-as hazai közönség előtti debütálása. A Jordan magyar tesztpilótája sérült csapattársa helyett állt rajtvonalhoz, és bár a futamot motorhiba miatt nem tudta befejezni, így is emlékezetes pillanatokat szerzett a hazai rajongóknak.

Ugyanebben az évben a több előzési lehetőség érdekében a pályát nagyobb átépítésnek vetették alá: hosszabb lett a célegyenes és a kanyaríveken is módosítottak. A Hungaroring vonalvezetésének átgondoltságát dicséri, hogy az átadása óta eltelt 40 évben csupán ekkor volt szükség komolyabb beavatkozásra a völgy természetes határait követő nyomvonalon. A Formula–1 vezetésének ösztönzésére 2022‑től nagyszabású modernizációs program kezdődött a Hungaroringen, mely magában foglalja a főépület, a paddock és a főlelátó teljes újjáépítését, valamint a közműhálózat és a nézőtéri infrastruktúra korszerűsítését. A régóta időszerű és várhatóan idén áprilisban befejeződő fejlesztések hatására a magyarországi pálya régi klasszikusból az egész F1-es versenynaptár egyik legmodernebb helyszínévé lép elő. A beruházásnak hála a Magyar Nagydíj helye egészen 2032-ig biztosított a Forma–1-ben, sőt már a szerződés 2037-ig történő meghosszabbítása is szóba került. Így az idén júliusban 41. alkalommal megrendezésre kerülő Magyar Nagydíjat követően is sokszor láthatjuk még lengeni a kockás zászlót Mogyoród határában.

Fotó:  Paul-Henri Cahier/Getty Images