Az irodalmi Nobel-díjat a stockholmi Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, az elismerést eddig 118 alkalommal adták át – írja a Nobelprize.org. Az első irodalmi Nobel-díjat 1901-ben a francia költő, René Sully Prudhomme kapta, a legutóbbi díjazott pedig a kanadai szerző, Anne Carson.
Bár az irodalmi Nobel-díjat egy szerző teljes életművéért ítélik oda, kilenc olyan kitüntetett van, akiknél a Svéd Akadémia kifejezetten egy konkrét művet is megnevezett az elismerés indoklásában. Közéjük tartozik Mihail Solohov (Csendes Don, 1965), Ernest Hemingway (Az öreg halász és a tenger, 1954), Roger Martin du Gard (A Thibault család, 1937), John Galsworthy (A Forsyte Saga, 1932), Thomas Mann (A Buddenbrook ház, 1929), Władysław Stanisław Reymont (Parasztok, 1924), Knut Hamsun (A föld áldása, 1920), Carl Spitteler (Olympischer Frühling, 1919) és Theodor Mommsen (Római történelem, 1902).
Az irodalmi Nobel-díjasok leggyakrabban angol nyelven alkottak: eddig 29 kitüntetett műveinek eredeti nyelve volt az angol. Ezt a francia követi 15-, a német 13-, a spanyol 11-, a svéd 7-, az olasz 6-, az orosz pedig 5 díjazottal.
A díj történetében mindössze négy alkalommal – 1904-ben, 1917-ben, 1966-ban és 1974-ben – fordult elő, hogy két alkotó is megkapta az irodalmi Nobel-díjat, ám eddig egyetlen szerzőnek sem sikerült „dupláznia”, vagyis kétszer is kiérdemelnie az irodalmi Nobel-díjat.
Eddig 18 nő részesült irodalmi Nobel-díjban – az idén, Anne Carsonnal ez a szám 19-re emelkedik. Az első női kitüntetett a svéd Selma Lagerlöf volt, aki 1909-ben kapta meg az elismerést. A rangos listán őt az olasz Grazia Deledda követte 1926-ban. A harmadik női irodalmi Nobel-díjas csaknem két évtizeddel később, 1945-ben lett a latin-amerikai költő, Gabriela Mistral.
A díj legfiatalabb kitüntetettje a brit író és költő, Rudyard Kipling. 1907-ben, 41 éves korában kapta meg az elismerést, többek között A dzsungel könyve szerzőjeként. A díj legidősebb kitüntetettje a brit írónő, Doris Lessing, aki 2007-ben, 87 éves korában vehette át az elismerést.
1931-ben posztumusz ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat a svéd költőnek, Erik Axel Karlfeldtnek. A Nobel Alapítvány alapokmánya 1974 óta kimondja, hogy Nobel-díj posztumusz nem adható, kivéve, ha a díjazott a kitüntetés bejelentése után hunyt el.
Winston Churchill 1953-ban, Nagy-Britannia miniszterelnökeként kapta meg a rangos elismerést – 1945 és 1953 között összesen 21 alkalommal jelölték az irodalmi Nobel-díjra, emellett két alkalommal a Nobel-békedíjra is felterjesztették.
Az irodalmi Nobel-díjat eddig két ember utasította vissza. Boris Paszternak, aki 1958-ban kapta meg az elismerést, először elfogadta a díjat, később azonban hazája, a Szovjetunió hatóságainak nyomására kénytelen volt visszautasítani. A másik Jean-Paul Sartre volt, aki 1964-ben kapta volna meg a díjat, ám elutasította, mivel következetesen visszautasított minden hivatalos elismerést.
Az irodalmi Nobel-bizottság tagjainak jelöléseit, véleményüket és indoklásaikat a jelöltek személyére 50 évig titkosan kezelik.
Tavaly az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkay László kapta, 2002-ben pedig egy másik magyar szerző Kertész Imre részesült az elismerésben.
