„Az ember, aki látta a medvét, aki látta az embert” (L’homme qui a vu l’ours qui a vu l’homme) – ez a címe Richard legújabb filmjének, ami egyben az első rendezése közel 30 év után. A filmet egy különleges premiervetítésen mutatták be a fesztiválon. A történet két férfi barátságát meséli el, akiket a nagy korkülönbség ellenére, összehoz a természet iránti szeretet és egy szökött cirkuszi medvéhez való erős kötődésük.

A 90 éves Pierre Richard több mint hat évtizedes pályafutást tudhat maga mögött,töb mint 100 játékfilmben nevettetett meg bennünket mégis úgy lopta be magát örökre a nézők emlékezetébe és szívében, mint a „Magas szőke férfi felemás cipőben”.

Széles mosolyával és ikonikus göndör hajával olyan Francis Veber-klasszikusokat tett halhatatlanná, mint a„Balfácán” (1981) és „A játékszer” (1976). Az utóbbi években is elbűvölte a közönséget, például a „Trükkös öregfiúk” (2018) vagy az „Asterix és Obelix: A középső birodalom” (2023) című filmekben.
Richard, aki ma már a francia vígjétékok történetének emblematikus alakja, 2006-ban életművéért megkapta a rangos César-díjat. Az ünnepélyes díjátadón így kezdte beszédét: „Én, aki soha nem voltam más, csak egy baki…”

Valójában Pierre Richard Defays néven született – később a második keresztnevét vette vel vezetéknévnek – 1934. augusztus 16-án a franciaországi Valenciennes-ben. Szülei elváltak, így gyermekkorának nagy részét arisztokrata és iparmágnás nagyapja kastélyában töltötte, aki fényes jövőt képzelt el számára.
Bár gyógytornászi diplomát szerzett, mégis inkább párizsi színészkurzusokra járt. Kabarékban kezdte pályáját, majd első kisebb filmszerepét az „Áldott Alexander” (1968) című filmben kapta. Yves Robert rendező ekkor azt mondta neki: „Te nem színész vagy, hanem karakter, úgyhogy csinálj magadnak saját mozit” Richard megbántódott, de jól megtanulta a leckét.

Ő az a típus, aki rendszeresen elveszíti a bankkártyáját, a szűrő felől gyújtja meg a cigarettáját, vagy beszorítja az ujját a csésze fülébe. „A filmvásznon ez vicces, de az életben komoly gondokat okoz” – vallja.

1970-ben írta, rendezte és játszotta első főszerepét a találó című „Szórakozott” című filmben, majd 1972-ben követte „Alfred bajai”. Ugyanebben az évben jelent meg „A magas szőke férfi felemás cipőben”, amelyben egy figyelmetlen, szórakozott hegedűst alakított, aki bakik sorozatát okozza, miközben megbabonázza a csinos Mireille Darc.

Az 1980-as években énekesként is próbálkozott, de főként olyan sikerfilmekben tűnt fel, mint „A kecske”, „A cinkosok” és „A szökevények” – mindháromban Gérard Depardieu oldalán, Francis Veber rendezésében. Ezek valódi kasszasikerek lettek: az első több mint 7 millió nézőt vonzott, a másik kettő közel 5 milliót.

„Amikor Francis Veberrel befejeztük a közös munkát, kicsit árvának éreztem magam” – nyilatkozta a Journal du Dimanche-nak 2000-ben.

Pierre Richard magát „romantikus szocialistának” nevezi, 1987-ben pedig dokumentumfilmet készített Che Guevaráról, ezzel próbálva új irányba indulni – de sem a közönség, sem a kritika nem fogadta olyan lelkesen, mint korábbi vígjátékait.
Még 80 felett is évi két, három, sőt négy filmet is forgatott, és 90 évesen is aktív a színházban, ahol egyszemélyes darabokat ad elő.

Fotó: Stephane Cardinale – Corbis/Corbis via Getty Images