A közlemény szerint tavaly decemberben 770 lakóépületben keletkezett tűz, ezek során 71 ember megsérült, 8 ember pedig életét vesztette, 124 otthon vált tűz miatt lakhatatlanná, ezekből a házakból 356 embernek kellett átmenetileg elköltöznie. évente átlagosan 50-70 lakástűz köthető az adventi koszorúkhoz, és a legtöbb ilyen tűz kis területen okoz károkat, de ez is elég ahhoz, hogy olyan szinten kormozódjanak a falak, hogy az egész szobát újra kelljen festeni. Akár készen vásároljuk, akár mi magunk készítjük az adventi koszorút, a gyertyák alatt legyen gyertyatüske, egy kis fém alátét, amely megakadályozza, hogy a gyertya lángja átterjedjen a koszorúra. A koszorút oda helyezzük, ahol nincs gyúlékony anyag a közelben, a legjobb megoldás, ha magát a koszorút is egy tűzálló tálra tesszük, és az égő gyertyát ne hagyjuk felügyelet nélkül hangsúlyozták. Egyre több helyen már november végén, december elején felállítják a karácsonyfát; a fenyőket már november közepén kivágták, így egy fűtött épületben hamar kiszáradnak. A kiszáradt fenyő annyira jól ég, hogy ha csak egy ponton is meggyullad, néhány másodperc alatt az egész fa égni fog, és a tűz a környezetre is átterjed. Egy kis odafigyeléssel azonban megelőzhetjük a bajt: A fenyő kiszáradását késleltetni lehet azzal, ha megvásárlás után egy vödör vízben tároljuk, de léteznek vízzel tölthető fenyőtalpak is, így a fa lassabban szárad ki. Akár igazi, akár műfenyőt választunk, fontos, hogy a karácsonyfát fűtőeszköztől, hőforrástól legalább másfél méterre tegyük. Ne díszítsük gyertyákkal vagy csillagszórókkal, de a hagyományos izzók is felforrósodhatnak, ezért inkább LED égősort tegyünk rájuk, a vezetéket éjszakára húzzuk ki a konnektorból. Azt javasolták, hogy ne használjunk silány minőségű, hibás, piacon, vagy aluljáróban vásárolt fényfüzéreket, égősorokat. A fényfüzérekből létezik beltéri és kültéri változat is, bent mindegy, hogy melyiket használjuk, viszont kint csak kültérivel díszítsünk. Ha régi fényfüzért használunk, nézzük meg, nem sérült-e, ha sérült, megtört a vezetéke, vagy a hosszabbítónk eldeformálódott, megolvadt, akkor ne használjuk, mert csak idő kérdése, hogy mikor okoz tüzet. Az elemes fényfüzérek alacsonyabb feszültségen működnek, de sérülés esetén ezek is tüzet okozhatnak, ha hosszabb a fényfüzér vezetéke, mint amilyenre szükségünk van, akkor is ki kell fektetni az egészet. Ha összetekert állapotban helyezzük feszültség alá, felforrósodik, és előbb-utóbb meggyullad; az égősorok vezetéke ne kerüljön asztal vagy szék lába alá, ne pakoljunk rá tárgyakat, mert megtörik a vezeték, és tűzveszélyessé válik. A csillagszórók 1000 és 1600 Celsius-fok közötti hőmérsékleten égnek, a forró szikrák messze elpattanhatnak, meggyújthatják a környezetüket. Ne tegyünk csillagszórókat a karácsonyfára, és egyszerre mindig csak egy csillagszórót gyújtsunk meg, a legbiztonságosabb, ha kültéren tesszük ezt. A leégett, de még forró csillagszórót nem szabad egyből a kukába dobni, előtte tegyük egy pohár vízbe – tették hozzá. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint a megelőzés egyik legjobb eszköze a füstérzékelő: egy ilyen eszköz a tűz keletkezésekor azonnal hangosan sípol, így van időnk a lángokat eloltani, vagy menekülni és hívni a tűzoltókat. Ha mégis tűz keletkezik otthon, a legfontosabb, hogy meneküljünk ki az épületből és segítsünk másnak is kijutni, majd értesítsük a tűzoltókat. Minél hamarabb tudomást szereznek a tűzről, annál gyorsabban be tudnak avatkozni, és több értéket meg tudnak menteni. Ha van otthon egy néhány ezer forintból megvásárolható porral oltó tűzoltó készülék, azt használhatjuk, akár elektromos tüzek esetén is. Otthonra a legjobb választás egy hatkilós ABC porral oltó tűzoltó készülék, de ha gyerekek vagy idősek is laknak az ingatlanban, érdemes egy könnyebb, kétkilós ABC porral oltó tűzoltó készüléket is venni – áll a közleményben. Forrás: MTI Fotó: Pixabay