“Csak azt írtam meg mindig, amik körülöttem történtek. Lehet, hogy van bennük némi fantázia, de nagyrészt dokumentum-jellegű dalaim vannak a magyar társadalom elmúlt hatvan évéből” – mondta Bródy János a tárlat megnyitójához kapcsolódó beszélgetésen, amelyet Jávorszky Béla Szilárd zenei újságíró folytatott vele.

Mint fogalmazott, nem tartja magát költőnek, mindig zenei struktúrára írta a szövegeit, de számos vak szövege keletkezett, miközben a zenéket hallgatta. “A sok sor közül eldobtam, aminek nem volt értelme. Aminek volt, azokat megpróbáltam összeszedni, ezekből születtek a dalok”.

A pop-up tárlaton megtekinthetők Bródy János szólókoncertplakátjai az elmúlt évtizedekből, lemezborítók, hozzá kapcsolódó számos arany- és gyémántlemez – köztük a Szörényi Leventével közösen írt, és 1983-ban bemutatott István, a király című legendás rockoperát tartalmazó hanganyag 500 ezer példány után járó elismerése – , Bródy villamosmérnöki oklevele a Műszaki Egyetemről, a Kossuth-díjat igazoló oklevél, dalszövegeket tartalmazó, kézzel írott füzetei, valamint Bródy régi személyi igazolványa is, amiről 1980-ban dalt írt.

“A két nagy szövegíró zseni, Zsüti, azaz G. Dénes György és Szenes Iván mindig azt mondogatta nekem, hogy a jó szerző mindenről tud szöveget írni. A dalba beleírtam a személyi igazolvány számomat is, bár kicsit csaltam, hogy jobban passzoljon a dalba” – idézte fel Bródy János.

Beszélt az Illés indulásáról, az első magyar nyelvű dalokról is, amelyek 1965 nyarán születtek, amikor az Illés zenekar a nógrádverőcei Express Ifjúsági Táborban játszott heteken át a nemzetközi diákközönségnek, az akkori divatnak megfelelően angol nyelvű slágereket.

“Napközben ráértünk, ezért Leventével felmásztunk a barakkok tetejére, és ott derült ki, hogy saját dalokat is tudnánk írni. Olyan sorokat kellett kitalálnunk, amelyek majdnem úgy szóltak, mint az angol, persze a prozódiai szabályok betartásával. Négy számot írtunk akkor, lehet hogy hatot is, de négy maradt meg, a legelső az Oh, mondd volt. Ősszel a Bosch klubban félve játszottuk el, de senki nem vette észre, hogy magyarul van, annyira torz volt az erősítés. 1966-ban a négy magyar nyelvű dalunk kislemezen is megjelent, ezek lettek az első ilyenek a hazai beatzene történetében” – mondta Bródy János.

A szerző-előadó 1973-ig volt az Illés zenekar tagja, majd a Fonográf együttes következett, szintén a Szörényi testvérekkel közösen. Bródy János első szólólemeze az 1980-ban kiadott Hungarian Blues lett, ami jelentős sikert aratott. Mint a művész felidézte, így lett szólóelőadó, innentől országszerte hívták klubokba fellépni.

“Még nem jelentettem be a visszavonulást, de már nem vagyok olyan fizikai és szellemi állóképesség birtokában, hogy a nagyszabású koncertekkel járó stresszt vállalni tudjam. Ezért úgy döntöttem, az április 11-i fellépésem a Papp László Budapest Sportarénában lesz az utolsó nagy koncertem” – fejtette ki Bródy János, aki tavaly adott ki új anyagot Az első 80 év címmel.

Az április 5-én nyolcvanadik születésnapját ünneplő, Kossuth-díjas Bródy János a huszadik századi hazai zene- és kultúrtörténet meghatározó alakja, a magyar nyelvű beatzene megteremtője. Az Illés és a Fonográf tagjaként, majd szerző-előadóként a nagy generáció tagjai közül rengeteget tett azért, hogy a beat/pop/rockzene Magyarországon is elismert része legyen a kultúrának.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Kovács Anikó