Madridban született, de Mexikóban nőtt fel. Az operák iránti érdeklődését egy Tosca-lemez keltette fel, húgával az egészet megtanulták, és egymásnak énekelték a szerepeket. A mexikóvárosi opera 18 évesen szerződtette, első főszerepét 21 évesen kapta. A New York-i Metropolitan Operában 1968-ban beugróként mutatkozott be, az intézményben később a legendás Enrico Caruso rekordját megdöntve 21 alkalommal énekelt évadnyitó előadáson főszerepet. A milánói Scala közönsége előtt 1969-ben debütált Verdi Ernani című operájában, ugyanabban az évben a Veronai Arénában Puccini Turandot című operájának főszerepét énekelte, az Arénában 1999 és 2009 között ő vezényelte a Carmen-előadásokat. A londoni Királyi Operaházban Puccini Toscájában, a Salzburgi Ünnepi Játékokon 1975-ben a Herbert von Karajan vezényelte Don Carlosban, a bayreuthi fesztiválon pedig 1992-ben a Parsifal címszerepében debütált – ugyanitt 2018-ban A walkürt dirigálta.

Domingo minden más nagy tenornál több szerepet énekelt el, ezek száma meghaladja a 150-et, különleges rekordja az is, hogy Bécsben 1991. június 30-án, az Otello előadása után 80 percig ünnepelték és 101 alkalommal hívták a függöny elé. 1992-ben 117 országban több százmillió tévénéző láthatta a Tosca római előadásában, ez volt az első alkalom, hogy egy egész operát a cselekmény szerinti helyszíneken és időpontokban adtak elő.

Fellépett a világ összes jelentős operaházában, 1967 óta több mint száz lemezt készített, 12 Grammy-díjat kapott. Mexikóban töltött gyerekkora magyarázza elkötelezettségét a latin-amerikai népzene és a könnyedebb műfajok iránt. Szívesen énekel operettet, musicalt, zarzuelát (spanyol drámai daljáték prózai betétekkel), több könnyűzenei albumot készített és több operafilm (Traviata, Carmen, Otello) főszerepét is eljátszotta. 1990-ben az olaszországi labdarúgó-világbajnokság záróhangversenyén lépett fel először a másik két tenorsztár, José Carreras és Luciano Pavarotti társaságában. A siker hatására együttműködésük állandósult, a „Három Tenor” az egész világot körbeutazta produkciójával.

Domingo 1973 óta vezényel, sőt rendez is. Csaknem négyezerszer lépett színpadra, több mint 600 alkalommal karmesterként. Szerepelt többek között a 2006-os németországi labdarúgó-világbajnokság és a 2008-as pekingi olimpia záróünnepségén, 2012-ben a londoni olimpiához, 2014-ben a brazíliai labdarúgó-világbajnoksághoz kapcsolódó kulturális eseményen, Madridban pedig újévi koncerteket kezdeményezett. Művészi munkája és humanitárius tevékenységei előtt tisztelegve alapították meg 2017-ben New Yorkban a Plácido Domingo Classics fesztivált, amelynek rendezési jogát elsőként Magyarország kapta meg.

Reklámokban is szerepelt, neveztek el róla vonatot, repülőt, rózsát, Mexikóvárosban egész alakos szobra áll. A Forma–1-es versenyek és a Real Madrid futballcsapatának rajongója, 2011-ben a klub tiszteletbeli tagja lett. Olyan népszerű sorozatokban is feltűnt, mint a Simpson család vagy a Szezám utca. Önéletrajza 1983-ban jelent meg Első negyven évem címmel.

A tenor 2003 és 2011 között a Washingtoni Nemzeti Opera igazgatója, 2003 és 2019 októbere között a Los Angeles-i Operaház főigazgatója volt. Utóbbi tisztségéről azt követően mondott le, hogy több operaénekesnő is szexuális zaklatással vádolta meg, az ügyben vizsgálatok indultak, 2020-ban Domingo bocsánatot kért az őt megvádló nőktől. 2026 elején a Torre del Lago-i Puccini Fesztivál Akadémia művészeti igazgatójának nevezték ki.

Számos elismerése között van a 2005-ben átvett Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés, 2012-ben Pécs kulturális nagydíját kapta meg, 2016-ban a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává avatták. 2010-ben az európai örökségvédelmi szervezeteket tömörítő Europa Nostra, egy évvel később a hanglemezkiadók világszövetsége (IFPI) elnökének választották meg. Megkapta a legrangosabb amerikai művészeti kitüntetést, a Kennedy Központ díját, a francia Becsületrend és a francia Művészeti és Irodalmi Rend parancsnoki fokozatát, a spanyol Asztúria hercege díjat. Az amerikai Elnöki Szabadságérem birtokosa, a brit birodalom tiszteletbeli lovagja, s csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek Sétányát. 2009-ben elsőként tüntették ki a Birgit Nilsson-díjjal, 2012-ben személyében első alkalommal ítélték oda énekesnek a rangos izraeli Wolf-díjat a művészeti kategóriában. 2013-ban megkapta a japán Praemium Imperiale-díjat. A kétszeres Emmy-díjas énekes több humanitárius eseményhez is nevét adta, s az UNESCO jószolgálati nagykövetévé nevezték ki.

Az „opera királyaként” is emlegetett Plácido Domingo „bel canto”, lírai és hőstenor szerepeket is kiválóan alakít, 2009-ben áttért a bariton szerepekre. 1993-ben szervezte meg először az Operalia énekversenyt a fiatal tehetségek felkarolására, melynek több magyar város is helyszíne volt. Magyarországon az Erkel Színházban a Toscában (1973) és az Aidában (1987) énekelt, a Magyar Állami Operaházban első alkalommal tíz éve, a Shakespeare-estélyen hallhatta a közönség; ugyancsak 2016-ban a Budapest Sportarénában adott koncertet vendégeivel. 2022-ben az Operaház újranyitása alkalmából tartott gálán karmesterként, majd ugyanott első jelmezes, színpadi szerepeként a Simon Boccanegrában lépett fel, s még abban az évben a Müpában zarzuela-estet is adott. 2023 decemberében ismét az Andrássy úti intézményben lépett fel egy operagála keretében.

A Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató verseny támogatója, 2020 óta a döntő zsűrijének tagja, s a fiatalok nemzetközi koncerteken, 2023-ban az MVM Dome-ban is felléphettek vele. Fia a családi hagyományt folytatva szintén a zenei pályát választotta. Hat évtizednyi világsikert követően Maestro Domingo, a legek művésze, még mindig aktívan dolgozik, mottója: „If I rest, I rust.”, azaz, „Ha leállok, berozsdásodom”. Ebben a szellemben kívánunk hát neki még sok boldog születésnapot!

Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA