Az eskütétel előtt misét mutattak be a Szent Péter-bazilikában, amelyet a szentszéki államtitkár, Pietro Parolin bíboros celebrált.
A Cristoph Graf parancsnok vezette testőrség tagjait, valamint az eskütétel előtt álló új katonákat, akikhez családtagjaik is megérkeztek a Vatikánba, Ferenc pápa is fogadta.
Az egyházfő köszönetet mondott a svájci gárdisták “figyelmes, emberséges, lelkiismeretes” szolgálatáért.
Arra kérte az újoncokat, szabadidejükben ne mobiltelefonjaikat nézzék, hanem igyekezzenek megismerni az őket körülvevő Róma városa szépségét.

A világ legkisebb hadseregének tartott svájci gárda új tagjainak eskütétele 1527. május 6-t idézi: abban az évben 147 svájci testőr az életét áldozta fel VII. Kelemen pápa védelmében, amikor VII. Károly császár zsoldos katonái megszállták és kifosztották a Vatikánt és Róma városát.
Az eskütételen a gárdisták kék-sárga-piros színű ünnepi egyenruhájukat viselik, amelyet a nagyobb ünnepeken, például a húsvéti és karácsonyi pápai áldáskor is hordanak.
A harmincnégy új testőr egyenként mondja fel az eskü latin szövegét, miközben jobb kezük három ujját felemelik a szentháromság jegyében.
Az eskütételen szokás szerint részt vesz Svájc delegációja Viola Amherd szövetségi elnök vezetésével, valamint jelen lesz a svájci védelmi vezérkar és a püspöki konferencia vezetője is.

A svájci gárdába való belépés feltételei között szerepel, hogy a jelentkezőknek gyakorló katolikusnak és svájci állampolgárnak kell lennie. Tizenkilenc és harminc év közötti, érettségizett, nőtlen, büntetlen előéletű, legalább 174 centiméter magas férfiak jelentkezését várják. A katonai szolgálat huszonhat hónapnak felel meg, amelyet követően a svájci gárdista a Vatikánban vagy máshol is folytathatja pályafutását biztonsági területen.

Forrás: MTI

Fotó: Massimo Valicchia/NurPhoto via Getty Images