A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az MME a közleményében emlékeztetett arra, hogy amár két évtizede hirdetik meg a programsorozatot. A rendezvényhelyszíneken nemcsak hallani, de gyakran kézben is látni lehet a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik.

Hozzátették, az idei programhelyszínek folyamatosan frissülő listája az MME honlapján, a https://mme.hu/hirek/2025/04/22/fulemulek_ejszakaja_2025 linken olvasható.

A tájékoztatásban azt írták, Magyarországon a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara, a fülemüle. Ez a verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses farkú madár nemcsak kilométernyi távolságra elhallatszó hangereje és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek.
A fülemülék a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein töltik, az első madarak április első felében, a többség április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek.

A fülemülék hangja a művészeket is megihlette. Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak, Oscar Wilde A csalogány és a rózsa című novellájának csalogány főhőse dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán, de Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik ez a madár.

A rádió hőskorában, Angliában, a BBC közvetített egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel 1924 májusában. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező tizenkét tavaszon megismételték – idézték fel a közleményben.

Forrás: MTI

Fotó: Pexels/Paul Murdoch