A projekt célja a hétköznapokban észlelt esetekből tudományosan értékelhető adatokat gyűjteni, miközben a kutatásba bárki bekapcsolódhat – írták a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közleményében.

“Egy egér a küszöbön, egy gyík a macska szájában vagy egy sérült madár a kertben a gazdinak meglepő, néha kellemetlen találkozás. A kutatóknak viszont fontos adat lehet” – fogalmaztak, hozzátéve: egy fotó, a megfigyelés helye és ideje, valamint néhány mondat arról, mi történt, már értékes hozzájárulás.

A kutatók kiemelték, hogy a kijáró macskák vadászata többnyire észrevétlen marad, a gazdák gyakran csak akkor szembesülnek vele, amikor hazahoznak egy állatot. A nemzetközi kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a küszöbre kerülő zsákmány csak töredéke lehet annak, amit a macska valójában elejt.

Egy 66 vizsgálat eredményeit összegző ausztrál elemzés szerint egy kijáró, vadászó házimacska évente mintegy kétszáz gerinces állatot ejthet el. Az ausztrál házimacskák teljes éves zsákmányát több százmilliós nagyságrendűre becsülték; az elemzés szerint az elejtett állatoknak átlagosan csak mintegy 15 százaléka került haza.

Az Egyesült Államokban a szabadon mozgó macskák által évente elejtett madarak és emlősök számát már milliárdos nagyságrendűre becsülték. Ezek a számok jól érzékeltetik, mekkora és milyen nehezen megfigyelhető jelenségről van szó – írták, hozzátéve: ezért különösen értékesek lehetnek azok a megfigyelések, amelyekhez a kutatók egyébként nem férnének hozzá.

A közösségi tudomány, vagyis a citizen science lényege, hogy a kutatásba nem hivatásos kutatók is bekapcsolódhatnak: megfigyeléseket gyűjtenek, fényképeznek, adatokat osztanak meg, amelyeket később a kutatók ellenőriznek és elemeznek. Így sokkal nagyobb területről és hosszabb időszakból gyűlhet információ, mint amelyre egyetlen kutatócsoport terepi munkával képes lenne.

A projekt kutatói a lakosság bevonásával gyűjtenek adatokat a házimacskák által elejtett, megsebesített vagy hazahozott vadon élő állatokról. A Magyarországra és a környező országokra, tágabban a Kárpát-medencére összpontosító kutatás emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és gerinctelenek megfigyeléseit egyaránt várja. Egy lefotózott zsákmányállat olyan faj jelenlétére is felhívhatja a figyelmet, amellyel egyébként ritkán találkozunk – írták.

A zsákmányfajok azonosítása hosszabb távon a vadon élő állatok és a házimacskák közötti lehetséges fertőzési kapcsolatok kutatásához is támpontot adhat. A macskák ugyanis több olyan állatcsoporttal – például rágcsálókkal, madarakkal vagy denevérekkel – kerülhetnek közvetlen kapcsolatba, amelyek különböző kórokozók gazdái lehetnek.

A megfigyeléseket az iNaturalisten várják. A nemzetközi természetmegfigyelő oldal és mobilalkalmazás egyik előnye, hogy a feltöltőnek nem kell felismernie a zsákmányolt állatfajt: a közösség és a szakértők segíthetnek az azonosításban, a kutatók pedig a bizonytalan adatokat ennek megfelelően kezelik.

Ha lehetséges érdemes több képet készíteni a zsákmányról, és sokat segít néhány mondat a helyzetről, az apró részletek teszik igazán jól használhatóvá a megfigyelést.

A részvételhez regisztrálni kell az iNaturalisten, majd csatlakozni a projekthez. A saját megfigyelésről készült fényképet a dátummal és a helyszínnel együtt kell feltölteni, röviden leírni a körülményeket, majd a megfigyelést hozzáadni a projekthez, vagy a megjegyzés mezőben feltüntetni, hogy Macskapréda Projekt.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a részvétel kedvéért senki ne engedje ki a macskáját, és ne ösztönözze vadászatra. “Élő vagy sérült állatot ne mozgassanak, és ne tartsanak vissza pusztán a fényképezésért; a dokumentálás semmiképpen ne késleltesse a szükséges segítségnyújtást” – írták.

További információ a projektről a https://www.inaturalist.org/projects/macskapreda-projekt oldalon érhető el.

Forrás: MTI

Fotó: Getty Images