1958. március 17-én jelent meg az első “Greatest Hits” album – a zenetörténeti esemény, illetve ötlet az amerikai énekes, Johnny Mathis nevéhez fűződik. A “Johnny’s Greatest Hits” album hatalmas siker lett, az egy-egy előadó legjobb dalait összegyűjtő formátum pedig gyorsan népszerűvé vált. A Mathis-lemez több mint kilenc évig maradt a Billboard 200 albumlistán, ezt a rekordot később a Pink Floydnak sikerült megdöntenie a “Dark Side Of The Moon”-nal.
A ma is aktív Johnny Mathis amerikai popénekes, főleg romantikus balladáival tett szert nagy népszerűségre. Talán a legismertebb száma, Erroll Garner „Misty” című dalának 1959-es feldolgozása.
Mathis az egyetemi évei alatt helyi jazzklubokban kezdett énekelni, ahol felfigyelt rá a Columbia Records egyik képviselője. Bár magasugrásban elért eredményei miatt meghívást kapott az 1956-os olimpiai játékok válogatóira, ő végül a zenei karrier mellett döntött a Columbia égisze alatt, és diploma megszerzése nélkül hagyta ott az egyetemet.
Első lemezfelvétele, a “Johnny Mathis: A New Sound in Popular Song” jazz stílusban készült, 1956-ban. A Columbia egyik vezetője és producere, Mitch Miller azonban később popballada-énekesként pozicionálta újra Mathist, ami meg is hozta számára a várva várt sikert. Hamarosan sorra jelentek meg a slágerei, kezdve az érzelmekkel teli, gazdagon hangszerelt “Wonderful! Wonderful!” (1956) című dallal. Olyan romantikus felvételek, mint az “It’s Not for Me to Say” (1957) és “Chances Are” (1957) tovább növelték Mathis népszerűségét.
Az énekes 1958-ban összegyűjtötte a legkedveltebb dalait és “Johnny’s Greatest Hits” című albumon adta ki. Ma már ezt tartják az első válogatásalbumnak, amely egy előadó korábban megjelent slágereit gyűjtötte össze.
Fotó: Harry Hammond/V&A Images/Getty Images
