Az ENSZ Közgyűlése 2012. június 28-án nyilvánította a boldogság nemzetközi napjává március 20-át. Konszenzussal elfogadott határozatában a Közgyűlés hangsúlyozta, hogy a boldogság és a jólét keresése az emberi lét egyik alapvető célja.

Az ENSZ ”boldogság határozata” kimondja, hogy a boldogság elérése az állampolitika egyik célja kell hogy legyen, egy komplexebb, igazságosabb és kiegyensúlyozottabb gazdasági fejelődés része, amely hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, a nélkülözés felszámolásához és a boldog léthez.

A boldogság nemzetközi napjának kezdeményezése a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként még 1972-ben vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.

A boldogság mentális állapot, és igen széles skálán mozog, az elégedettségtől az örömérzetig – illetve mindenkinél más és más váltja ki. Ezért fontos, hogy rátaláljunk arra tevékenységre, életérzésre ami bennünket igazán boldoggá tesz! Már Arisztotelész is úgy válte: „a boldogság az élet értelme, az emberi lét célja és vége.“

Fotó: Pixabay