Újjávarázsolták, és azóta be is népesítették a mentett ragadozó madarak röpdéjét a Budapesti Állatkert által működtetett Margitszigeti Kisállatkertben. A korszerűsítéssel kapcsolatos kiadásokat az Állatkert a felajánlott SZJA 1 % felajánlásokból fedezte. A nemrégiben elkészült röpdében most egy tucat egerészölyvet, egy rétisast és egy pusztai sast láthatnak a Margitszigeten sétálók.
A Margitszigeti Kisállatkert az 1950-es évek második felében jött létre, jóllehet már a két világháború között is voltak előzményei. A bemutatóhely fenntartását 2002-ben vette át a Fővárosi Állat- és Növénykert, az átvétellel egy időben pedig az épületeket, a karámokat és a röpdéket is teljesen újjáépítették. A jelenleg 21 állatfaj 102 egyedét bemutató Kisállatkert tavasztól őszig látogatható, de az állatok nagy részét kintről, a környező sétányok felől is lehet látni, így őket a Margitsziget közönsége egész évben megcsodálhatja.
A Kisállatkert lakói között több mentett madár is akad. Tudnivaló ugyanis, hogy a Budapesti Állatkert kiterjedt természetvédelmi tevékenységének részeként vadállatmentéssel, ezen belül madármentéssel is foglalkozik. Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állatfajok bajba került, sérült, legyengült, elárvult, emberi gondoskodásra szoruló egyedeinek segítenek, méghozzá igen nagy számban. Tavaly például 2606 mentett állat, nagyrészt madár kapott második esélyt az életre az Állatkert vadállatmentő központjában.
A vadállatmentés célja, hogy az állatok a rehabilitációt követően ismét emberi segítség nélkül tudjanak boldogulni. Amikor ez bekövetkezik, az állatkerti szakemberek természetes élőhelyükön engedik szabadon őket, legtöbbször a helyszínt jól ismerő, természetvédelmi partnerszervezeteknél dolgozó munkatársakkal együttműködve. Előfordulnak azonban olyan mentett állatok is, akiket már nem lehet elengedni, mert sérülésük olyan jellegű, hogy az életüket ugyan sikerül megmenteni, de segítség nélkül már nem tudnának a vadoban boldogulni. Az ilyen állatokról az Állatkert hosszú távon is gondoskodik.
Az el nem engedhető mentett állatok közül sokan a Margitszigeti Kisállatkert lakói lesznek. Ez igaz az ott látható gólyákra is, akik korlátozott röpképessége néhány száz méter, esetleg pár kilométer leküzdésére még alkalmas, de nem tudnának Afrikába repülni a többi gólyával. A Margitszigeti Kisállatkertben azonban ezek a gólyák párba állnak, fészket építenek, tojást raknak és még fel is nevelik a kikelő fiókákat, így minőségi életet tudnak élni.
A Margitszigeti Kisállatkert ragadozó madár röpdéje is mentett, de a sérülésük jellege miatt el nem engedhető madaraknak ad otthon. Az eredeti röpde műszaki állapota azonban bő két évtized alatt annyira leromlott, hogy annak teljes körű felújítása és korszerűsítése elengedhetetlenné vált. A múlt évben a személyi jövedelemadó bevallás, illetve az adó 1 %-ának rendelkezési időszakában az Állatkert kifejezetten úgy kért támogatást, hogy annak összegét ennek a röpdének a felújítására szeretnék fordítani.
A beérkezett hozzájárulásoknak köszönhetően nem kellett tovább várni a felújítási munkálatokkal, így azok tavaly megkezdődhettek, idén januárban pedig sikeresen be is fejeződtek, Az elmúlt napokban az Állatkert munkatársai a berendezést, a madaraknak szánt ülőágakat és más tárgyakat is beszerelték a röpdébe, amely tulajdonképpen egy egész komplexum: három külön madárröpdéből, más néven volierből, illetve a hozzájuk tartozó zsiliptérből áll. Február 3-án, azaz most hétfőn pedig már az első állatokat is beköltöztették: egy tucat védett egerészölyvet, egy fokozottan védett rétisast és egy szintén fokozottan védett pusztai sast.
Fotó: Facebook/Fővárosi Állat- és Növénykert
