A kiállítás az 1957-ben, az első szputnyik fellövésével kezdődő űrkorszakot mutatja be magyar nézőpontból, vizsgálva a tudomány és a technika átalakulását, valamint a képzelet és a valóság viszonyának változását a kultúra különböző területein.
A július 31-ig látogatható kiállítás a Vosztok-programtól és Jurij Gagarin repülésétől kezdve a holdra szállás szemléleti fordulatán át egészen a magyar űrvágyak beteljesüléséig, Farkas Bertalan visszaérkezéséig és hazai ünnepléséig, 1983-ig követi végig a korszakot – mondta a megnyitón B. Szabó János művészettörténész, a tárlat egyik kurátora.

Mélyi József művészettörténész, kurátor ismertetése szerint a kiállításon az űrt megjárt tárgyak, az űrhajóskultuszhoz kapcsolódó képek, a korszak szereplőivel készült videóinterjúk, valamint tudományos dokumentumok is láthatók, de kiemelt szerepet kap Farkas Bertalan hazai kultusza és az űrverseny társadalmi lenyomata.

A bemutatott tárgyak között szerepel a KFKI által kifejlesztett Pille sugárzásdózis-mérő műszer is, amelyet Farkas Bertalan használt először az űrben, és amelyet a mai napig alkalmaznak. A tárlat kitér arra is, hogy Magyarország az 1960-as évektől a szovjet vezetésű Interkozmosz program keretében kapcsolódott be az űrkutatás nemzetközi együttműködésébe – mondta B. Szabó János.

A látogatók megtekinthetik az űrutazással kapcsolatos bélyegeket és jelvényeket, korabeli napilapokat és relikviákat, az űrutazáshoz fejlesztett ételeket, valamint több makettet is, köztük a Luna-9 szovjet holdszonda leszállását bemutató diorámát.

Mindezek mellett korabeli fotók és filmhíradó-részletek idézik fel az űrverseny alakulását és ünnepélyes pillanatait, míg karikatúrák mutatják be, miként jelentek meg ezek az események a magyar köztudatban – mondta Mélyi József.

Fotókon látható Jurij Gagarin látogatása a Hősök terén, de kialakítottak egy, az 1980-as éveket idéző kirakatot is, amelyben az Interkozmosz programhoz kapcsolódó, 1979-1980-ban forgalmazott emlék- és használati tárgyak kaptak helyet.

A kiállításon interjú látható többek között Farkas Bertalannal, aki 1980-as űrrepüléséről mesél, valamint Papp János színművésszel, aki – a Stanislav Lem írásai alapján készült – Pirx kalandjai című ötrészes magyar sci-fi tévésorozat forgatására emlékezik.

Külön szekció foglalkozik a korszak pop- és rockzenéjével: megjelenik többek között Szűcs Judith, a Hungária, az Apostol, az Omega és a Mini együttes munkássága is. A tárlaton látható továbbá az 1980-ban alakult Asztronauta együttes története, amely az LGT és a Neoton Família tagjaiból jött létre, és Farkas Bertalan űrbeli tartózkodásáról készült felvételek ihlették dalaikat. Farkas Bertalan űrutazásáról egy werkfilmet is forgattak, amelyet a mozikban a filmhíradó részeként lehetett megnézni – idézte fel Mélyi József.

A kiállításban a Fenyő Miklóssal készült egyik utolsó interjú, valamint az Apostol együttessel és Szűcs Judittal készült beszélgetések is szerepelnek. A tárlatban megjelenik a Galaktika magazin is, amely a nemzetközi sci-fi irodalom legjava mellett teret adott a magyar tudományos-ismeretterjesztő írásoknak is.

A képzőművésztre is hatást gyakorolt az űrutazás, ezt Helényi Tibor plakátjai és Korga György könyvborító-tervei, valamint Amerigo Tot egyik műalkotása képviseli az új időszaki kiállításban.

Forrás: MTI

Fotó: MTI/Kovács Márton