I. (Szent) Gelasius pápa rendelte el, hogy e napon ünnepeljék Szent Valentin napját. Az ősi pogány templomi áldási ceremóniákból alakultak ki a Valentin napi szokások – írja az ezenanapon.hu internetes portál.
Az ókori Rómában február közepén tartották a várva várt Lupercalia-t, a szerelemünnepet, amikor mindent szabad. Később pedig február 14-ét az angolok már 1446-ban ünnepelték. ám az 1700-as években váltak igazán divatossá a Valentin-verseskötetek, a XIX. században pedig ezen a napon már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak az emberek.
Valószínűleg ennek a két szokásnak az összefonódásából lakult ki az ávszázadok során a mai Valentin nap hagyománya. Eredetileg azonban – és az angolszász országokban ma is – a Valentin nap inkább a szeretet és nem feltétlenül a szerelmesek ünnepe. Ezen napon a képeslapküldés a barátoknak, szeretett embereknek a ma is szokás, például Angliában is.
Magyarországon a Valentin nap megünneplése az 1990-es évek lején terjedt el.
Érdekességek:
A japán szokás eltér a nyugatitól. Február 14-én a hölgyek csokoládéval ajándékozzák meg imádottjukat, de akár férfi munkatársaikat, ismerőseiket is. Egy hónappal később (White Day) viszonzásként aprósüteményt kapnak ajándékba.
A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt a madarakat etetni.
Kevéssé ismert, hogy a magyarországi németek körében Szent Bálint igen népszerű volt, és gyakran ábrázolták különböző helyeken.
Finnországban – az eredeti, angolszász szokás ezen vonalán haladva tovább – a Valentin napot a „barátság” napjaként ünneplik, melyen képeslapot küldenek vagy kisebb ajándékot adnak át egymásnak azok, akik a másikat szimpatikusnak találják.
Fotó: Pixabay
