A The Doors második stúdióalbuma, a “Strange Days” 1967. szeptember 25-én jelent meg, mindössze kilenc hónappal a zenekar debütáló albuma után. Az új zenei anyag felvételei a legendás Sunset Sound Recorders stúdióban zajlottak, Los Angelesben, ahol a zenekar újító technikákat alkalmazott, például a Moog szintetizátor használatát. Ez volt az egyik első alkalom, hogy rockalbumon ilyen eszközt használtak, amely különleges, kísérletező hangzást adott a daloknak.

Az albumon a címadó „Strange Days” mellett helyet kapott a „People Are Strange” és a „Love Me Two Times”, amelyek gyorsan a The Doors repertoárjának klasszikusaivá váltak. A dalszövegeket Jim Morrison mély filozófiai és gyakran sötét gondolatai inspirálták, amelyek jól tükrözték a ’60-as évek végi ellenkultúrát és a társadalmi feszültségeket.

Az album nemcsak a zenei megoldásaival, hanem a borítójával is figyelmet keltett, amelyen különféle cirkuszi figurák szerepelnek, tovább erősítve az album szürreális hangulatát. Bár a “Strange Days” nem érte el a debütáló album kereskedelmi sikerét, a kritikusok mégis elismeréssel illették. A korong a Billboard 200-as listáján a 3. helyig jutott, és megerősítette a The Doors pozícióját, mint az egyik legfontosabb amerikai rockzenekar.

Az album különleges, pszichedelikus hangzása, Morrison egyedi szövegvilága és a zenekar innovatív megközelítése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a “Strange Days” az egyik legmeghatározóbb rockalbumként maradjon meg a zenetörténetben. Jim Morrisonék második stúdióalbuma időtálló sikere és hatása a mai napig érezhető a rockzenében, és sok mai művész számára szolgál inspirációul. A “Strange Days” nem csupán egy zenei alkotás, hanem egy korszak szellemi lenyomata is, amely a zene erejével ragadja meg a hallgatókat, és viszi el őket egy különleges, furcsa és izgalmas világba.

Fotó: Electra Records/Michael Ochs Archives/Getty Images