Ilyen néven, sőt eredeti helyén sem találnánk már meg, területén ma a Puskás Aréna áll, funkcióját pedig a Kincsem Park viszi tovább. A kezdetekre a Nemzeti Archívum segítségével emlékezünk vissza.
Az 1880-as nyitás közvetlen előzménye volt az egykori Sugárút (ma Andrássy út) megépülése, melyet kifejezetten a belvárosi főúri osztály használatára szántak, afféle lovasfőutcának. Az arisztokrácia tagjai hátaslovukon a külső keskenyebb, vagy lovasfogatukkal a belső szélesebb úton hajthattak ki a Városligetbe. A teherszállítást és vasút építését hosszú ideig tiltották, erős lobbi védte a lovasok érdekeit.
Színészek az amatőr ügetőversenyen 1957-ben (MTI Fotó: Tormai Andor)
A hazai lótenyésztés ekkor már javában virágzott, ám elsősorban telivérekkel foglalkoztak, galopp-versenyekre készítve fel őket. Egy újonnan alakult részvénytársaság a félvérek tenyésztését tűzte ki célul, és egy új sportág, az ügetés meghonosítását. Az ő indítványukra épült meg a „ligeti” lóversenytér, ami kanyargós útjaival alkalmas volt a lassabb, de technikásabb sport gyakorlására. A pálya mindössze 3 szezont élt meg, 1882-től a versenyek átkerültek a Kerepesi útra, a Nemzeti Lovarda új pályáira.
Életkép az ügetőről 1956-ból (MTI Fotó: Molnár Edit)
A környéken kibontakozó lovaskultúra fénykora kezdődött meg ekkor, Jókai Mór szavaival idézve a kor akkori hangulatát: „A lóverseny utáni kocsi-corso, melynél egyik úri fogat a másikat éri kettős sorban végig az Andrássy úton, egyike Budapest legszebb látványainak.”
Fotó: Bodnár László/MTI/MTVA
