Pablo Picasso Guernica című monumentális festménye – az egyetemes béke egyik legerőteljesebb szimbóluma, amely jelenleg a madridi Reina Sofía Múzeum gyűjteményében látható – újra politikai és kulturális viták középpontjába került. A mű kapcsán Baszkföld, Madrid autonóm közössége és a spanyol központi kormányzat között alakult ki feszültség – számol be az AFP.
A 7,8 × 3,5 méteres festmény közvetlenül az 1937-es spanyol polgárháború idején, a baszkföldi Guernica városának bombázása után készült, amelyet a Franco tábornok által felkért náci légierő hajtott végre. Nem meglepő tehát, hogy a Baszkföld régóta igényt tart a műre.
Március végén, egy miniszterelnöki találkozón, a baszk autonóm közösség elnöke, Imanol Pradales ismét felvetette a festmény ideiglenes áthelyezésének kérdését. Javaslata szerint a művet a bilbaói Guggenheim Múzeum Bilbao kiállítóterében mutatnák be a Guernica bombázásának 90. évfordulója alkalmából, „jóvátétel és történelmi emlékezet” jegyében.
A spanyol kulturális minisztérium ismét technikai szakvéleményt kért a Reina Sofía Múzeumtól – ez a lépés nem újdonság, hiszen a festmény „visszaszolgáltatására” irányuló igény már évtizedek óta visszatérő téma. A múzeum ezúttal is a 2011 óta alkalmazott, robotizált technológián alapuló vizsgálati módszert használta, amelynek célja, hogy teljes mértékben elkerüljék műalkotás mozgatását. A jelentés egyértelmű: a festmény átszállítása „erősen ellenjavallt”.
A vitába hétfőn Madrid autonóm közösségének elnöke, Isabel Díaz Ayuso is bekapcsolódott. A festmény „helyben tartása” mellett érvelve – amely évente több mint másfél millió látogatót vonz a Reina Sofía Múzeumba – a javaslatot „provincialista” megközelítésnek nevezte, ami heves reakciókat váltott ki a baszk fél részéről.
Ayuso szerint „értelmetlen visszatérni a dolgok eredetéhez, amikor az éppen kényelmes”, majd ironikusan hozzátette: „akkor akár Picasso teljes életművét is átköltöztethetnénk Málagába, ahol született”. Mint mondta, „a kultúra egyetemes”.
A kormány szóvivője, Elma Saiz a szakemberek véleményére hivatkozva reagált, hangsúlyozva, hogy a döntések a múzeum szakértői álláspontján alapulnak, és a kormány „soha nem használ sértő hangnemet”.
A Guernica már megszületése óta erőteljes politikai jelentéssel bír. Picasso 1937-ben, a Spanyol Köztársaság kormányának megrendelésére festette a művet a párizsi világkiállítás spanyol pavilonja számára.
1939-ben a festményt az Egyesült Államokba szállították, ahol a Museum of Modern Art gyűjteményében maradt több mint négy évtizeden át. Picasso kérésére csak a spanyol demokrácia helyreállítása után térhetett vissza hazájába, miközben reprodukciói a Franco-diktatúra idején az ellenállás szimbólumává váltak.
1981-ben – Picasso (1973) és Franco (1975) halála után, valamint több nemzetközi kiállítást követően – a festmény visszakerült Madridba, ahol a Prado Múzeum adott neki otthont.
1992 óta a Reina Sofía Múzeumban látható, néhány száz méterre a Pradótól – és úgy tűnik, egyelőre ott is marad.
Fotó: Dan Kitwood/Getty Images
