1985-ben, a mai napon, júlus 3-án mutatták be az amerikai mozikban a Back to the Future, vagyis a Vissza a jövőbe című filmet, amelyben Michael J. Fox alakította az időutazó tinédzsert, Marty McFlyt. A ma már kultfilmnek számító alkotás, egyik legemlékezetesebb jelenete pedig nemcsak a mozitörténetbe, hanem a rock and roll legendáriumába is örökre beírta magát.
A történet szerint Marty 1955-be utazik vissza, ahol az „Enchantment Under the Sea” iskolai bálon végül ő áll színpadra, és adja Chuck Berry legendás Johnny B. Goode című dalát – jóval azelőtt, hogy az a valóságban megszületett volna. A film játékosan azt sugallja, hogy ezzel tulajdonképpen maga Marty „adja át” a rock and rollt a múltnak.
Egy telefonhívás, amely filmtörténelmet írt
A bálban a zenekar, Marvin Berry and the Starlighters már javában játszik, amikor Marvin Berry megsérti a kezét, ezért Marty veszi át a helyét, hogy a bál ne maradjon zene nélkül és a szülei mindenképp táncoljanak, egymásba szeressenek – és később ő megszülethessen. A lassú szám végeztével, a zenekar arra biztatja, játszanak még valamit.
„ Ez egy régi dal… Egy régi dal ott, ahonnan jövök – mondja a közönségnek. Ez egy blues B-ben, figyeljetek a váltásokra!” – fordul a zenekarhoz, majd belecsap a Johnny B. Goode nyitó riffjébe.
A közönség imádja a dalt, Marvin Berry pedig odarohan a telefonhoz, és felhívja az unokatestvérét:
„Chuck? Marvin vagyok! Marvin Berry! Az unokatestvéred! Tudod melyik az a hangzás, amit kerestél? Figyelj csak… ezt hallgasd!”
Ez a jelenet a filmtörténet egyik legszellemesebb zenei poénja, amely Chuck Berry öröksége előtt tiszteleg.
„Erre még nem vagytok felkészülve…”
Marty azonban egy ponton túlságosan beleéli magát a szerepébe. Gitárszólója már a nyolcvanas évek rockgitárosainak világát idézi: a hangszerrel térdel, fetreng, őrülten penget, ugrál, és olyan virtuóz mozdulatokat mutat be, amelyeket az 1955-ös közönség egyszerűen nem tud hová tenni.
Amikor felnéz, döbbenten látja, hogy a táncparkett teljesen kiürült. Ekkor hangzik el a film egyik legismertebb mondata:
„Bocs srácok… erre még nem vagytok felkészülve. De a gyerekeitek imádni fogják.”
Eddie Van Halen zenéje is a jövőből érkezett
A jövő zenéje egy másik ikonikus jelenetben is kulcsszerepet kap. Marty űrruhát ölt, walkmant tesz apja, George McFly fejére, majd elindít egy „Edward Van Halen” feliratú kazettát. A felvételen Eddie Van Halen kifejezetten a film számára rögzített gitárjátéka hallható.
Miközben George halálra rémül az ismeretlen hangzástól, Marty – földönkívülinek álcázva magát, és Darth Vaderkén bemutatkozva – arra utasítja, hogy hívja el Lorraine-t a bálba, különben súlyos következményei lesznek. Így biztosítja, hogy szülei egymásba szeressenek, és ő maga később megszülethessen.
A film főcímdala önálló slágerré vált
A Vissza a jövőbe főcímdala, a The Power of Love, amelyet Huey Lewis and the News adott elő, óriási sikert aratott, és az amerikai slágerlista első helyéig jutott. Huey Lewis maga is feltűnik a filmben: egy tanárt alakít, aki a tehetségkutató meghallgatásán elutasítja Marty zenekarát, mondván, hogy túl hangosan játszanak.
A film zenei szerkesztője jól érezte, melyik dal lesz a befutó
A Vissza a jövőbe zenéjéért Bones Howe felelt, aki már az ötvenes években is a zeneiparban dolgozott, így kiváló érzékkel tudta hitelesen megidézni a korszak hangulatát. Huey Lewis két dalt írt a produkció számára. Az egyik a történethez szorosan kapcsolódó Back in Time, a másik pedig a The Power of Love volt.
Howe már a kezdetektől biztos volt benne, hogy nem a cselekményre utaló Back in Time, hanem a The Power of Love lesz az igazi sláger – és végül igaza lett. A dal nemcsak a film egyik védjegyévé vált, hanem önálló pop-rock klasszikusként is beírta magát a zenetörténetbe.
Fotó: Universal/Getty Images
