A fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva több mint egy évtizede hirdeti meg az egyesület a programsorozatot, a rendezvényhelyszíneken nemcsak hallani, de gyakran kézben is látni lehet a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik – olvasható az egyesület közleményben.

Magyarországon a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara, a verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses farkú fülemüle, amely nemcsak kilométernyi távolságra hallatszó hangja és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek.

A fülemülék a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein töltik, az első madarak április első felében, a többség április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek.
A közleményben kitértek arra is, hogy a fülemüle hangja a művészeket is megihlette: például Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak, Oscar Wilde A csalogány és a rózsa című novellájának csalogány főhőse dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán, de Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik a madár.
A rádió hőskorában, Angliában, a BBC közvetített egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel 1924 májusában. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező tizenkét tavaszon megismételték – idézték fel a közleményben.

Az idei programhelyszínek folyamatosan frissülő listája az MME honlapján olvasható:  (https://mme.hu/hirek/2024/04/22/fulemulek_ejszakaja_2024).

Forrás: MTI

Fotó: Pexels/Paul Murdoch