Egyik magyarázata szerint a bolondok napja eredete egy kelta népszokás volt, április kezdetén, amikor vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek.
Más magyarázat szerint IX. Károly francia király egyik rendeletéből ered, 1564-ben az új esztendőt április 1-jéről január 1-jére tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek. Illetve azok, akik csak „lassan értesültek” a hírekről, esetleg nem vették észre, hogy az új év kezdete január 1-jére tolódott, azok március utolsó hetétől április 1-ig folytatták az ünneplést. Ezért is váltak a viccek és álhírek célpontjává, és elkezdték őket „április bolondjának” hívni. A korabeli csínytevések közé tartozott például, hogy papírhalat helyeztek a hátukra, és „poisson d’avril”-nak (magyarul áprilisi halként) hívták őket, ami állítólag egy fiatal, könnyen fogható halat és egyben egy hiszékeny embert is szimbolizál – írja a History.com nyomán a National Geographic online kiadása.

A történészek a bolondok napját olyan fesztiválokkal is összekapcsolták már, mint például a Hilaria, amelyet az ókori Rómában március végén ünnepeltek a Kübelé-kultusz követői. Ilyenkor az emberek álruhába öltöztek és polgártársaikat, de még a bírókat is kigúnyolták. Más elméletek azt is feltételezik, hogy a bolondok napja a tavaszi napéjegyenlőséghez, vagyis az északi féltekén a tavasz első napjához kötődik, amikor az anyatermészet „megbolondította” az embereket a változó, kiszámíthatatlan időjárással- olvasható a NAtional Geographic oldalán.

A klasszikus áprilisi tréfa napjainkra szinte teljesen kiveszett, mert az egyre gyanakvóbb emberek e mai szemmel gyermeteg csínyeket azonnal felismerik. Így aztán az ugratások egyre különösebbek, hisz a ránk zúduló információáradatban nehéz különbséget tenni a valós és a hamis között.

Fotó: Getty Images