Körülbelül egy évtizeddel ezelőtt a tudósok azonosítottak egy kis csoportot, amelynek tagjai nem élnek át örömöt zenehallgatás közben, annak ellenére, hogy hallásuk teljesen normális, és más tevékenységek során képesek örömöt érezni – írja a Science Daily. A jelenséget „specifikus zenei anhedóniának” nevezik, a kutatók pedig megizsgálták, miért alakulhat ki egyes embereknél.
A „specifikus zenei anhedóniának” akkor alakul ki, amikor az agy hallásért felelős részei nem tudnak megfelelően együttműködni azokkal a területekkel, amelyek a jutalmazás érzésének kialakulásáért felelnek. A Cell Press kiadásában megjelenő Trends in Cognitive Sciences című folyóiratban publikált tanulmányban azok a kutatók, akik elsőként írták le ezt az állapotot, elmagyarázzák, hogy hogyan működik ez a folyamat az agyban, és miért nyújthat tágabb betekintést abba, miként tapasztalják meg az emberek az örömöt és a boldogságot.
A zenei anhedóniában szenvedő személyek azonosítására a kutatócsoport egy szabvány értékelő kérdőívet dolgozott ki, a Barcelona Music Reward Questionnaire-t. Ez az eszköz, öt különböző területen méri azt, hogy az egyén mennyi örömet lel a zenében. Ezek közé tartozik az érzelmi reakció, a hangulatszabályozás, a szociális kapcsolat kialakítása, a fizikai tevékenység, mozgás – például a tánc –, valamint az új zenei élmények iránti vágy. A zenei anhedóniával élők mind az öt kategóriában alacsony pontszámot érnek el.
Mind a viselkedésest elemző kísérletek, mind az agyi képalkotó vizsgálatok eredményei azt az elképzelést támasztják alá, hogy ez az állapot az agyi hálózatok közötti gyenge kapcsolatokból ered. A zenei anhedóniával élők gond nélkül felismerik és feldolgozzák a dallamokat, ami azt mutatja, hogy hallórendszerük normálisan működik – egyszerűen nem éreznek örömöt közben. Az agynál végzett funkcionális MRI vizsgálatok is ugyanezt a mintázatot mutatják. Zenehallgatás közben ezeknél az embereknél csökken az aktivitás a jutalmazási rendszerben – abban az agyterületben, amely a jutalom feldolgozásáért felel, beleértve az étkezést, a szexet és a művészetket is –, miközben más kellemes élményekre, például arra, hogy pénzhez jutnak, normál módon reagálnak. Ez arra utal, hogy a jutalmazási rendszer működik – ám a zene feldolgozása során nem hatékonyan.
„A zenehallgatás során tapasztalt öröm hiánya nem a jutalmazási rendszer működésének zavarával magyarázható, hanem azzal, hogy nincs megfelelő kapcsolat a jutalmazási rendszer és a hallási hálózat között” – magyarázza a tanulmány szerzője, Marco-Payrés, a Barcelonai Egyetem kutatója.
„Módszertanunk alkalmazása más jutalmazási típusok vizsgálatánál, segíthet további specifikus anhedóniák azonosításában” – teszi hozzá Marco-Payrés. „Elképzelhető például, hogy a specifikus étkezési anhedóniában szenvedőknél hiányosság mutatkozik az ételfeldolgozással kapcsolatos agyterületek és a jutalmazási rendszer közötti kapcsolatban.”
A kutatócsoport jelenleg genetikusokkal együttműködve dolgozik azon, hogy azonosítsa azokat a géneket, amelyek hozzájárulhatnak a zenei anhedónia kialakulásához.
Fotó: Getty Images
